Új jelszó kérése
Mi kell a turi nyitáshoz?

Itt elolvashatja: >>tovább

Akik már elolvasták...

Tetszett!                     K.Bernadett, Nagyvázsony

A kezdőt vettem csak meg és az nagyon jó!      

Takács Pál, Budapest

                                         

5 éve van turim. A könyvek tartalmának 98%-val egyetértek! Azért van egy két ötlet, amely elég meredek.      

Nagyné T. Ibolya, Veszprém

                                          

Nem bántam meg, hogy megvettem.                       Kovács Krisztiánné, Sopron

Még több olvasói visszajelzés: Klikk

Használt ruha magazin

Egy blog Önnek: cikkek és érdekességek a használt ruha világából.

http://sikereshasznaltruhabolt.cafeblog.hu 

https://www.facebook.com/

hasznalt-ruha-magazin/

Hírlevél
Fizetési megoldás

100 kérdés 100 válasz a használtruhával kapcsolatban

Ez a cikk azért jött létre mert többen kérdéseket tettetek fel e-mailben és ezekre én rendre válaszoltam is. Azonban sok van ezek között, amelyek többek figyelmére is számot adhat, ezért azt itt meg is osztom. Természetesen név és cím nélkül. Egyenlőre még messze vagyunk a 100 kérdéstől, de nem akartam a címet folyamatosan változtatni, ezért adtam ezt az előremutató nagy számot. Remélem a válaszaimmal sokak helyeslését ki tudom majd váltani.

1. Kedves Kiss László!

Már régóta gondolkozom azon, hogy használtruha boltot nyissak, talán most jött el ennek az ideje. A kórházzal szemben, ahol ápolónőként dolgozok van egy kis turkáló, amelyet a tulajdonos hölgy nyugdíjba vonulás miatt szeretne valakinek átadni. Az üzlethelyiség az Övé és természetesen bérleti díjat kell majd Neki fizetnünk. Ő már vagy 15 éve ezt csinálja és nagyon jól megy neki. Mivel évek óta hozzá járok vásárolni sokat beszélgetünk erről. Ő közvetlenül Hollandiába jár ki és ott egy nagykereskedésben válogatja ki a ruhákat egyesével, amelyek tetszenek neki. Évente csak 2-3 alkalommal megy ki és ilyenkor jól bevásárol. Csak krém ruhát árul. 3 millióért adná át a vállalkozást és ebben a következők lennének benne: 1 alkalommal kivisz magával, hogy együtt válogassunk a ruhákból. Megmutatná, hol szokott olcsón megszállni és bemutatna a tulajdonosoknak. Plusz a bolti készlet és van még neki raktáron kb. 3 tonna olyan ruha, amely az évek alatt halmozódott fel, olyan beragadt készlet féle. Mit gondol érdemes lenne átvenni? K. Beáta

Kedves K. Beáta!

Nagyon érdekes, amit itt leírt. Ha jól értem, akkor a vállalkozás valójában 4 millióért eladó, hiszen, amikor Önök kimennének azonnal Ön elköltene legalább 1 milliót, hogy a következő 3-4 hónapra elegendő ruhája legyen a boltban. Több dolgot is érdemes azonban átnéznie illetve átgondolnia mielőtt a szerződést aláírják:

Az első, hogy ez a bolt úgy épült fel, hogy egy holland nagykereskedésből válogattak. Vajon Önben is van annyi erő, hogy évente 2-3 alkalommal ezt az óriási utat megtegye? Két nap oda, két nap vissza, két nap a válogatás. Ha Ön is kész ezt megtenni, akkor már csak egy dolgot kell megvizsgálnia. Mégpedig a könyvelést. Ha valóban nyereséges a vállalkozás, akkor mindenképpen érdemes átvennie. Azt vizsgálja meg legfőképpen, hogy a nyereségből, ha a bérleti díjat is ki kell majd fizetnie, akkor mennyi fog Önnek megmaradni. 

A 3 tonna beragadt ruha nagyon érdekes momentum. Két dolgot javasolnék az eltüntetésére. Érdemes lenne, mint krém ruházatot meghirdetni az interneten válogatási lehetőséggel és mondjuk 2000 Ft/kg áron kiárulni. Szerintem sok kiskereskedő remek alkalomnak tartaná és nagyon jutányosnak ezt az árat. Ön pedig lehet, hogy 4-5 hónap alatt kiárulna belőle 5-6 millió forintot, amelyből bőségesen visszajönne a befektetett pénze és így már sokkal jobban néz ki ez a vállalkozási lehetőség is. 

Vagy ha maradt még pénze a 4 millió forinton felül is, akkor nyisson egy másik turit is, ahová viszont ezt a 3 tonna ruhát viszi csak. Ott ezek a ruhák teljesen ismeretlenek lennének és senki sem látna benne beragadt készletet. 

2. Tisztelt Kiss László!

Elolvastam a könyveit és szeretném megkérdezni, hogy tudna-e segíteni nekem abban, hogy itt Kecskeméten hol nyissam meg a turimat. Két helyszínt találtam, amelyek megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amelyet az első könyvében leír. Az egyik a vasútállomás mellett van. Több mint 80 m2, nagyon nagy gyalogos forgalom van előtte, sok a vidéki járókelő is, de az ára egy kicsit borsos, de ha azt mondja, hogy megéri kivenni, akkor ezt veszem ki. bruttó 480 ezer forintért akarják kiadni. A másik egy belvárosi üzlet, amely 60 m2. Ez egy kapualjban van, amelyen keresztül egy belső bevásárló udvarba lehet eljutni. Tudom, hogy ez így kicsit furcsának tűnik, de az udvarban van, kozmetika, fodrászat, kisállat-kereskedés és pappír-írószer bolt is. Ezeknek az üzleteknek olyan vevőkörük van, hogy végeztem egy felmérést és percenként 5 személy fordult meg a délelőtt 11 órai időpontban a bolt előtt, amikor Ön szerint ezt a felmérést kell végezni. A bérleti díj sokkal szerényebb, mintegy 80 ezer forint csak. Egyébként bizományba szeretném a ruhákat értékesíteni. Mit gondol? Üdvözlettel K. Árpád

Tisztelt K. Árpád!

Sajnos nem tudok egyértelműen választ adni Önnek. Kalkulációkat kellene végezni arra vonatkozóan, hogy az egyes üzletekben mekkora forgalmat kellene hozni, ahhoz, hogy az alkalmazottak mellett a bérleti díj is ki legyen fizetve. A vasút melletti boltban biztosan több alkalmazott kell, mint a belvárosiba, mivel ott a forgalom is és a bolthelyiség is indokolná. Mivel ilyen boltot Ön még sosem üzemeltetett, én arra szavaznék, hogy a belvárosi bolt sokkal kisebb kockázattal jár beüzemelni, lévén, hogy sokkal kisebb az alapterület és kisebb a bérleti díj is. Amit viszont érdemes még átnéznie az a következő: vannak-e konkurens turik az egyes boltok közelében, és ha vannak, akkor milyen árukészlettel? Ha viszont bejön a belvárosi bolt, hiszen egy bizományosi rendszerben kapott áru, amelyet hetente/kéthetente lecserél a tulajdonos elég vonzó lehet, akkor Ön már pontosan ki tudja azt kalkulálni, hogy a vasút melletti bolt vajon nyereséges tud-e lenni. Erre vonatkozóan viszont lehet, hogy érdemes lenne megkérdeznie a nagykereskedés tulajdonosát is, mert lehet, hogy neki már vannak hasonló szerződött partnerei és pontosabban meg tudná, azok alapján mondani Önnek, hogy a két bolt forgalma hogyan alakulna. Üdvözlettel Kiss László 

 

3. 

Tisztelt Kiss László!

Egy turit szeretnék nyitni és a következőt gondoltam ki: Nem érné-e meg úgy csinálni ezt az egészet, hogy kimennék Ausztriába és egy ottani nagykereskedésben megvásárolnám a ruhákat és akkor nem kell a hazai nagykereskedőknél drágán megvennem a ruhákat, és még az út díjam sem lenne olyan sok, mivel nem Angliába mennék az áruért csak ide a sógorokhoz. Mit gondol erről? Vannak jó nagykerek Ausztriában? Üdvözlettel T. Attila

Tisztelt T.Attila

Sajnos ausztriai nagykereskedésekkel még nem volt kapcsolatom, de osztrák árut már láttam. Az nem volt szép, sőt azt mondanám, hogy elég gyenge volt. Egy ismerősöm hozta be tonna számra éveken keresztül az "original" gyűjtést Ausztriából, de sosem láttam nála krém ruházatot, és extrát is csak nagyon elvétve. Ő is kiskereskedő volt. Igazából csak annyit akartam ebből kihozni, hogy mindenképpen érdemes kimenni egyszer Ausztriába is, és ott 2-3 gyűjtőhelyet megnézni és esetleg be is vásárolni náluk, de végül csak azoknál vásároljon rendszeresen, akik valóban "original" gyűjtést adnak Önnek tovább, mert szerintem az ismerősömet éveken keresztül már kint leválogatott hamis original áruval látták el. Üdvözlettel Kiss László

 

4. 

Tisztelt Kiss László!

Megvettem a könyveit és nagyon tetszett mind a kettő. Csak egy dolgot nem tudok még eldönteni. Azt, hogy itt nálunk Solton, milyen turit lenne érdemes megnyitni. Egy vállfás turit vagy  egy esőárasat. Mit gondol erről? Üdvözlettel Ölyvesiné

Kedves Ölyvesiné!

Köszönöm a levelét, fontos lenne mielőtt tanácsot adok, azt is tudni, hogy a kisváros melyik részén lenne a turi, mekkora alapterülettel illetve azt is, hogy a konkurens turik hogyan árulnak (esőárasan vagy vállfás turik vannak csak). Ha van nagy forgalmú esőáras turi és a többi vállfás turi csak vegetál mellette, akkor azt javaslom, hogy Ön is esőáras boltot próbáljon meg nyitni. A legnagyobb gond ezekkel egyébként az, hogy ha minden héten Ön vásárolja meg az original árut, akkor egy idő után elég nagy készlet halmozódhat fel a beragadt áruból. Láttam már ilyet. Érdemes inkább egy bizományosi rendszerben dolgozó nagykereskedéssel szerződést kötni, mert így Önnek sokkal kisebb kockázatot kell vállalnia. Sajnos egyébként az Ön környezetében, ilyen rendszerben forgalmazó nagykerről nincs ismeretem. Üdv. Kiss László

 

5. 

Kedves Kiss László!

Bolt nyitáson gondolkozom, és azt szeretném tudni, hogy mi a véleménye az olasz használt ruháról? Mifelénk csak angol turik vannak meg tudok egy hollandot is, de olasz nincsen. Mit gondol nem lenne nagyobb a forgalmam, ha egy olyan turit nyitnék, amelyik még nincs nálunk? Tisztelettel Kovács Bernadett

Kedves Kovács Bernadett!

Véleményem szerint az olasz ruhák fantasztikusan szépek! Főként a fiatalabb korosztályra készült ruhák nagyon divatosak, színesek. A koktél ruháik például mese szépek. Mi azt tartottunk a nagykereinkben. Ami egyedüli gond az olasz ruhákban, hogy az ottani márkákat nem ismerik a magyar vásárlók. Tudniillik a mai napig az Amerikaiak és Franciák után Olaszország is divat nagyhatalom. A legtöbb divatházzal és márkával büszkélkedhet. A felső 10 ezer részére gyártott termékekből viszont Ő az abszolút első. A magyar vevők látják ugyan, hogy nem kínai minőség, de a márkákat folyamatosan kommunikálni kell a vevők felé, hogy egy idő után már Ők is fújják: Gucci, Missoni, Versace, Moschino, Valentino, Dolce&Gabbana, Fendi, Armani, Prada, Alberta Ferretti, Albino, Antonio Berardi, Brioni, Emilio Pucci, stb. Sok sikert a vállalkozásához. Üdvözlettel Kiss László

 

 

_____



Copyright © 2018 Kiss László

klaszlo197@gmail.com

Minden jog fenntartva.

A jegyzet egészének vagy bármely részének felhasználásához, sokszorosításához, interneten való megosztásához, másik személy vagy szervezet részére továbbításához a szerző írott engedélye szükséges.

Az engedély nélkül való felhasználás, sokszorosítás vagy interneten való megosztás, másik személy vagy szervezet részére továbbítás, minden esetben polgári peres feljelentést von maga után.











































































Tartalomjegyzék


1.A sikered első pillére:

A helyszín és a bolthelyiség kiválasztása! - Nyolc dolog, amire mindenképpen figyelned kell!1.1. Forgalmas helyet kell találnod!1.2. Más ruhaüzlet a közelben zavaró lehet?1.3. A kínai bolt konkurencia?1.4. Milyen méretű legyen a bolt?1.5. Hol nyiss, ha csak gyerekruhát akarsz tartani?

1. 6. Csak ha minden tekintetben megfelelő helyiséget találtunk, ak-

kor béreljük ki!1.7. Ne szerződj hosszú időre

1. 8. Nyisd meg a második boltodat is!1.Miért jó ez?



2. A sikered második pillére:

Az időpont! Melyik a legjobb hónap a boltnyitásra? -

Ha szezon előtt nyitsz, jobbak az esélyeid a sikerre! - Segítünk kiválasztani!

Január – Február – Március – Április – Május – Június - Július

Augusztus – Szeptember – Október – November – December



3. A sikered harmadik pillére:

Milyen legyen az üzlethelyiség berendezése? - Tizenegy jó tanács, amelyeket érdemes átgondolni! - Százezreket spórolhatsz!

3. 1. Az olcsó is tud igényes lenni!

3. 2. Szerezz ötleteket – lehet, hogy amire Te vágysz mások már

rég kitalálták!

3. 3. Kell-e próbababa?

3. 4. Egy fontos dolog, amely a bolt forgalmát is meghatározhatja!

3. 5. Színvilág - Egy dolog, amely sokkal fontosabb, mint azt a leg

többen gondolnák!

3. 6. Kell-e próbafülke?

3. 7. Dupla vállfasor

3. 8. Mennyi vállfa kell?

3. 9. Tükrök

4. A sikered negyedik pillére:

Az árukészlet kiválasztása! - Melyik nagykereskedésből vásárolj? Ne felejtsd el a legfontosabb kérdést feltenni, amikor ott jársz, vagy telefonon beszélsz velük!

4. 1. Kezdés előtt nézz meg több nagykereskedést!

4. 2. A legfontosabb kérdés: Van-e Önöknél a vásárlási összeg

vagy mennyiség után kedvezmény?



5. A sikered ötödik pillére:

Milyen minőséget akarunk a boltban tartani? - Árak, minőségek, lehet kalkulálni! - Plusz egy-két jó tipp az árubeszerzéshez. A minőség javítása.

5. 1. Mit tartsunk a krém turiban?

5. 2. Az extra a tuti?

5. 3. Sokak választása: az I. osztályú árukészlet

5. 4. Ami csak a legszegényebbeknek kell - a II. osztályú áru

5. 5. Ahol minden van (krém-II. osztály)

5. 6. Mennyi árut vásároljunk induláskor?

5. 7. Egy kis tartalék hasznos lehet

5. 8. A minőség javítása - szösztelenítés



6. A sikered hatodik pillére:

Az egyik legfontosabb dolog, amelyre mindig figyelni kell! -

Mit, vegyünk? Hogyan, mit és mikor értékesítsünk?

Hogyan kell a préselt bálából a gyűrődést kivenni?

A préselt, a gyűjtőzsákos, az előre válogatott termékek részletes elemzése.

6. 1. Szezon előtt már értékesítünk!

6. 2. Mit áruljunk? Női, férfi vagy gyerek ruhát?

6. 2. 1. 15.000 fő felett

6. 2. 2. Óvoda/iskola van a közelben

6. 2. 3. Vidéken/falun viszont

6. 3. Kinek érdemes préselt bálát vennie? – Előnyei, hátrányai ennek

a terméknek. Amit csak a préselt áru tud.

6.3.1 Hogyan kell a préselt bálákat feldolgozni

6.3.2 Amit az 500 kg-os préselt báláról tudni kell

6.3.3 Amit a 45 kg-os préselt báláról tudni kell

6.4. A legtöbb kereskedés gyűjtőzsákos terméket vagy fajtánként

leválogatottat árul, melyiket vegyük?

6.4.1. A gyűjtőzsákos termék

6.4.1.1. Iskolai gyűjtés

6.4.1.2. Door to door gyűjtés

6.4.1.3. Gyűjtő konténeres gyűjtőzsákos

6.4.1.4. A vásárolt vagy más néven cash4clothes

6. 4. 2. A fajtánként leválogatott

6. 4. 3. Saját válogatás

6. 5. Angol, olasz, svájci, német, holland ruhát vegyek? Mik az

egyes nemzetek ruháinak a sajátosságai?

6. 5. 1. Az angol-ír

6. 5. 2. Az olasz

6. 5. 3. A svájci

6. 5. 4. A német

6. 5. 5. A holland

6. 5. 6. A kanadai-amerikai

6. 5. 7. A norvég

6. 6. A nyitó/első árukészlet mi legyen?

6. 6. 1. Ha 300.000 Ft-unk van

6. 6. 1. 1. Kevés áru esetén tegyük ritkábban a vállfákat

6. 6. 1. 2. Gyűjtő zsákost és előreválogatottat is

vegyünk

6. 6. 2. Ha 500.000 Ft-unk van

6. 6. 3. Ha 1.000.000 Ft-unk van

6. 7. A bizományos értékesítés



7. A sikered hetedik pillére:

Mit áruljunk? – Néhány olyan dolog, amelyre talán sosem gondoltál! - Ez az a fejezet, ahol néhány értékes ötletet

adunk az árukészlethez.

7. 1. Mit áruljunk - termék szerint (7.1.1-7.1.16 alpontok)

7. 2. Mit áruljunk - évszak szerint (nyár, ősz, tél, tavasz alpontok)



8. A sikered nyolcadik pillére:

Mennyi legyen az árrés? – Ennyit tényleg elkérhetek?1.A vevőink milyen árat hajlandók a ruhákért kifizetni.2.Az árat befolyásolja, hogy milyen árukészletet tart a bolt

8.2.1. Egy original gyűjtőzsákos csomagokat vásárló bolt

8.2.2. Egy már leválogatott ruhát árusító boltra

8.2.3. Kevert - új és használt ruházat



9. A sikered kilencedik pillére:

Ki legyen az alkalmazott?

Így készítse fel az eladóját, hogy 30%-al nőjön a bolt forgalma!

9. 1. A fő szempontok, amelyekre érdemes figyelni a kiválasztásnál!

9. 2. Az alkalmazott hozzáállása

9. 3. Elvárásaink az eladó felé

10. A sikered tizedik pillére:

A ’különleges’ helyeken lévő boltok forgalmának sajátosságai. Mire figyeljünk Budapesten, a fürdővárosokban, a nagy ármenő kocsi forgalmú helyeken, a kistelepüléseken.

10. 1. Budapesti boltok

10. 2. Fürdővárosok boltjai

10. 3. A kevés gyalogossal rendelkező, de nagy átmenő kocsi forgalmú helyek

10. 4. Kistelepülések boltjai







11. A sikered tizenegyedik pillére

A megfelelő üzleti háttér biztosítása – vállalkozási forma és könyvelő

11. 1. A könyvelő megválasztása

11. 2. A megfelelő vállalkozási forma megválasztása





Függelék

- Megosztjuk Veled 20 sikeres bolt üzletvitelét.































1. A helyszín és a bolthelyiség kiválasztása - Nyolc dolog, amire mindenképpen figyelned kell!



Javaslat: amennyiben a bolthelyiség nem saját tulajdon, ahol turit akarunk működtetni, akkor én azt javaslom, hogy már megvan az a nagykereskedés, ahonnan a boltot el fogjuk látni ruhával, az után kezdjünk el megfelelő bolthelyiség után nézni.

Először a beszerzési forrás legyen meg és csak utána az üzlethelyiség!

Miért?

Nehogy abba a hibába essünk, hogy kibérelünk egy üzlethelyiséget, de a megálmodott ruhával nem tudjuk feltölteni. Egyszerűen nem találunk olyan nagykereskedést, ahol 200-400 kg ruha lenne (az induló készlet mennyisége), abból a minőségből egyszerre, amelyet mi kigondoltunk. Egyébként ez főként a „szuper” krém felnőtt és a szuper” krém gyermekruhánál szokott előfordulni.



Tehát ha megvan a beszerzési forrás, akkor neki is lehet kezdeni a bolthelyiség megtalálásának. Ezzel kapcsolatban nem érdemes sietni. Nem kell még MA(!), valamit kibérelni. Meg kell várni a megfelelőt! Természetesen minél nagyobb egy település, annál több ilyen tökéletes helyiség lehet.



Milyen szempontok alapján válasszunk üzlethelyiséget? Nyolc pontban összefoglaltam Neked:



1.1. Forgalmas helyet kell találnod!



A helyszín kiválasztásakor nagyon fontos szempont, hogy minél forgalmasabb helyen legyen az üzlethelyiség és ez nem átmenő kocsi forgalmat jelent, hanem főként gyalogos forgalmat.  mai időkben az embereknek nincs sem idejük, sem kedvük a napi szokványos útjukat megváltoztatva egy kieső helyre elmenni, hogy ott pénzt költsenek. Ne várjuk el azt, hogy csak a mi boltunk miatt, valaki kocsiba ül és eljön hozzánk bevásárolni. Válasszunk ezért olyan helyszíneket, ahová más boltok választéka miatt is elmennek az emberek. Ha például egy bevásárló udvarban van boltüresedés az megfelelő hely lehet, mert ott több bolt vonzereje összeadódik és a nagyvárosok lakossága előszeretettel látogatja ezeket a bevásárló udvarokat. De ugyanilyen jó helyszín lehet egy nagyáruház butik sora (nem véletlen, hogy a nagy használtruha láncok is előszeretettel próbálnak ide is betörni.-Hogy miért?Mert itt szinte minden árucikket együtt megtalálnak a vásárlók.

----Könnyű és ingyenes a parkolás.

Akár családi programnak is beillik egy-egy ilyen bevásárlás.

Ezekre a helyekre pénzt költeni jön mindenki. Ezt nálunk is megtehetik, erre adunk lehetőséget.

10-11 órás időpontban 20 méterenként egy járókelő már megfelelő forgalmat jelent a boltunk számára.

Ha utcáról nyíló üzlethelyiséget keresünk, akkor is nagyon fontos, hogy a Mi üzletünk más boltok közelében legyen, ahová már egyébként is régóta járnak, és közvetlenül a bolt előtt nagy gyalogos forgalom legyen. A 15.000 fő feletti városokban - kb. 20 méterenként 1 járókelő a délelőtt 10-11 órás időszakban - ilyenkor vannak a legkevesebben az utcán -, már megfelelő egész napos bolt előtti gyalogos forgalmat feltételez. Ha nem ennek megfelelő a helyszín, gondolkozás nélkül menjünk tovább, mert nem találtuk meg a mi üzlethelyiségünket, keressünk tovább!

Ezzel kapcsolatban említeném meg egyik megfigyelésemet: Egy nagyvárosban a bevásárló központtal szemben egy buszmegálló van. A buszmegálló legalább 6 buszvonal kiszolgálására szolgál és ez az egyik legforgalmasabb buszmegálló a városban, ahol mindig áll legalább 6-8, csúcsidőben pedig 60-80 személy is és vár a buszra. A buszmegállótól kb. 40 méterre egy forgalmas kereszteződés van, ahol a zebrán egész nap nagy a gyalogos forgalom a bevásárló központ és a miatt, hogy ez az egyik fő útvonal a város belvárosába. A zebra és a buszmegálló között üzletsor van, amelyben egy turi már évek óta üzemel 30-35 m2-en. Ahhoz, hogy a buszmegállóhoz eljussanak, az embereknek el kell, haladniuk a bolt előtt. Sokan be is mennek általában csak nézelődni, csak addig, amíg a buszuk nem érkezik meg. De azért sok a vásárló is.

A buszmegálló után 1-2 méterrel azonban mintha elvágták volna a forgalmat, a járókelők száma szinte egyenlő a nullával. Itt is van egy kb. 60 m2-es üzlethelyiség, amely a buszmegálló után található kb. 15 méterrel. Minden évben legalább háromszor profilt vált és minden évben van valaki, aki használtruha boltot nyit benne. A bolt bérleti díja nem magas, azt nem lenne nehéz kitermelni. Volt már benne virágos, pappír-írószer bolt, lakástextil üzlet, de senkinek sem jött be. Az emberek még azt a 15 métert sem hajlandók megtenni, a buszmegálló és a bolt bejárata között, hogy megnézzék mi a kínálata.

Tanulság: Nem elég az, hogy a közelben nagy a gyalogos forgalom! A bolt előtt kell, hogy nagy legyen!

Bolt előtti nagy gyalogos forgalom = sikeres vállalkozás

A forgalmas hely azért fontos, mert csak akkor tudunk nyereséget termelni, ha szinte minden darabot értékesíteni tudunk, amelyet a boltunkba behozunk. Ehhez pedig vásárlók kellenek! Méghozzá minél több vásárló!

Falun: lehetőleg a központ közelében, a legjobb más boltok pl. élelmiszerbolt, kutyatáp bolt stb. mellett. Ha az emberek már elindulnak vásárolni, akkor már hozzád is benéznek.

10-20 ezer fős településeken: nagyobb forgalmú utcán, intézmények vagy boltok közelében (élelmiszerbolt, háztartási bolt esetleg posta közelében).

20 ezer fő feletti településeken: itt már több forgalmas kereszteződést illetve utcát lehet találni. Sokkal nagyobb a bérlési lehetőség. Figyeljünk a választás során a következő pontokban megemlített szempontokra is!

Természetesen, aki pontosan a településen átmenő kocsi forgalmat akarja kihasználni, arra az előzőekben leírtak nem vonatkoznak. Aki ilyet tervez, az két dologra figyeljen, az első, hogy legyen hely, ahol a kocsik leparkolhassanak és a kibérelendő helyiségbe sok áru férjen be. Ez nagy, minimum 60m2-es eladótért jelent! Annyi ruháért, amennyi ebbe belefér már sokan érdemesnek találják megállítani a kocsit és időnként szétnézni a turiban.

A fentieket mindenki magától értetődőnek gondolja, és mégis le kell írni, mert sorra találkozik az ember olyan turkálókkal, akik tulajdonosai úgy nyitnak mintha ezeket a szempontokat maguktól nem vették volna figyelembe.



1.2. Más ruhaüzlet a közelben zavaró lehet?



Nem probléma, ha más ruha üzlet is van a közelben, sőt ez jó, azért mert a ruhát kereső vevők még nagyobb számban fognak a mi környékünkre jönni, hiszen itt már több üzlet választékát is át tudják böngészni. Több bolt nagyobb választékot jelent és így biztosabban megtalálják a hőn áhított ruhát.

Több olyan helységet is ismerek, ahol egy-egy sétálóutcán, vagy kereszteződésben akár 20 méterenként is van egy-egy turkáló és megélnek egymás mellett. A vevők, akik már odaszoktak, mind a három-négy üzlethelyiség kínálatát át szokták böngészni és érdekes, mind a négy megél egymás mellett, már évek óta. Nemigen akcióznak, hanem azonos magas minőséget képviselő egyedi áras és magas kilós árakkal dolgoznak.

Ne szoktasd az akciókkal az alacsony árakhoz a vevőidet, mert nem fognak vásárolni, ha utána a normál árakon próbálsz eladni nekik bármit is!

Ha tehát már a kinézett üzlethelyiség közelében már meglévő turi üzemel, arra kell figyelnünk, hogy a mi általunk nyitandó üzlet kínálata és árfekvése versenyképes-e az ott már megtalálható turi(k)hoz képest. Nem kell, hogy olyat tudjunk produkálni, hogy taroljunk a piacon, hiszen ha lenne ilyen áru azt már mások is felfedezhették volna. Sőt a legrosszabb stratégia, ha állandó akciókkal, vagy nyomott árakkal akarjuk magunkhoz „csábítani” a többiektől a vevőket. Igazából az „egymás alá vágás árban” a legrosszabb stratégia, amelyet bárki is kitalálhat. Inkább azt javasolnám, hogy reális árakon kell értékesíteni a ruhákat, a kiszolgálást pedig magas minőségen kell tartani (ezzel kapcsolatban lásd. a 3. 8. és a 9. fejezetet) és ez garantálni tudja a folyamatos bevételt. Ha ugyanis az állandó akciók miatt az alacsony árakhoz szoktatjuk a vevőket (amely esetleg nekünk sem rentábilis már), nem fogják a ruhákért kiadni a reális árat, ha nincs akciónk.

Tehát, ha más turik közvetlen közelében nyitunk, mindenképpen alaposan térképezzük fel ezeket a turikat. Milyen az árpolitikájuk, a tartott ruházat minősége. Vizsgáljuk meg a működésüket is, a rendszert, amellyel dolgoznak: nyitva tartás ideje, bálabontás ideje, új áru mikor jön, milyen ország ruháit tartják, eladótér mérete, eladók száma. Ezeket mind elemezzük ki.



1.3. A kínai bolt konkurencia?



Bár sokan minden ruhaüzletet konkurenciának látnak, hiszen milyen jó lenne, ha mindenki a településünkön csak nálunk szerezné be a ruhaneműit – hú micsoda bevétel lenne az! Valójában a kínai boltokat nem szabad konkurenciának tartanunk.

A kínai boltokat ugyanis egy turkáló, mind árban, mind szolgáltatások területén felül tudja múlni. Most azokról a kínai boltokról és turikról beszélek, akiknél minden van (gyerek, felnőtt vegyesen).

Így gondolj a boltodra:

Minőséget árulok – elérhető áron!

Ezt kommunikáld a vevőid felé is!

Köztudott dolog, hogy egy nem gagyit árusító kínai bolt árban legalább a kétszeresét kéri el azokért a ruhákért, amelyet mi is árusítunk. Gondolok itt például egy farmerre, vagy egy szép blúzra. De említhetnék szinte bármilyen ruhaneműt.

Egyetlen dolog van, amelyet nem tud egy turi megadni, ha egy ruha tetszik a vevőnek, de a méret nem megfelelő. Sajnos ezzel a kérdéssel nem tudunk mit kezdeni.

Sokak tapasztalata, hogy sok vevő csak azután keresi fel a kínai boltot, amikor a kívánt ruhát nem találta meg a turiban. Sok turiban vásárló vevő be nem tenné a lábát a kínaiba esetleg csak fehérneműért, vagy ha minden képen új ruhát kell vásárolnia. Ne felejtsd el „minőséget árulsz, elérhető áron”. Sok vevő először nálad fogja keresni a kívánt terméket, és ha nálad nem találta meg, csak akkor megy el a kínaiba. Arra kell törekedned, hogy nálad legyen!

Jó-jó mondod, de hogy tudom azt elérni, hogy nálam legyen mindenből mindig?

A válaszom nagyon egyszerű, melyet a következő fejezetekben részletesen leírok. Most csak annyit, hogy a boltodba ne csak mixeket vásárolj, hanem olyan nagykereskedések állandó partnere is legyél, akik fajtára (zokni, blúz, kabát, mellény, gyerek nadrág, stb.) leválogatnak mindent és azokat 6-10 kg-os mennyiségekben is meg lehet náluk vásárolni. Ezeket sokszor olcsóbb postai úton beszerezni, mint utazni érte több száz kilométert, az időveszteségről nem is beszélve.

Ha tehát kínai bolt közelében sikerül üzlethelyiséget bérelnünk, csak arra figyeljünk, hogy az áraink mindig alatta legyenek - termékek szerint -, a kínai bolt árképzésének.



1.4. Milyen méretű legyen a bolt?



Az alábbi megfigyelések értelmezésénél kérlek vedd figyelembe, hogy ebben a fejezetben általánosan megfigyelt és értelmezett tényeket és adatokat adok meg. Ettől bizonyos esetekben vannak eltérések. Célom az, hogy az olvasottak alapján megóvjalak attól, hogy túl kicsi vagy túl nagy bolthelyiség bérlésével már a kezdeteknél veszteségesre tervezd a vállalkozásodat!

Az üzlethelyiség kiválasztásánál fontos szabály, hogy minél nagyobb egy bolt annál több áru fér bele, és annál többet költenek a vevők. Általánosságban elmondható, hogy hosszú távon nem tud nyereségesen üzemelni az a bolt, amely nem rendelkezik minimum 35 m2-es eladótérrel. (Egy ekkora bolt megfelelő berendezéséhez lásd a 3. fejezetet.)

A bevétel alapján három féle üzletet különböztethetünk mea veszteséges,a működés fenntartásához elegendő bevétellel rendelkező (a rezsik, áfa és bérek kifizetése után minimum a bolt bruttó forgalmának 10%-a nyereségként a vállalkozásban marad),és a bőséges bevétellel rendelkező boltokat (a rezsik, áfa és a bérek kifizetése után a bruttó bevétel több mint 20%-a nyereségként a vállalkozásban marad).

Természetesen mindenki azt szeretné, hogy az Ő vállalkozása a bőséges bevétellel rendelkező boltok közzé tartozzon. Ez a könyv pontosan azért íródott, hogy már a kezdeteknél Te így tudjál indulni.

Településenként és településrészenként más-más méretű boltok tudnak nyereségesen üzemelni.

A bolthelyiség választás ezért az alábbi felosztás szerint kell elvégeznünk:3-10.000 fő közötti települések esetében, a minimum 35 m2-es bolt elengedhetetlen a nyereséges működéshez. Ha belegondolsz, hogy egy nem saját tulajdonú boltot nyereségesen üzemeltess havi minimum 600.000 Ft-os bruttó bevétel szükséges ehhez. Ha a boltod ruháinak átlagárát 800 Ft-nak vesszük, havi 750 db ruhát kell eladnod. Azaz napi 30-35 db-ot, attól függően, hogy havonta hány napot vagy nyitva. Ehhez pedig nagy mennyiségű árukészlet kell. Ettől csak akkor tudom elképzelni, hogy eltérj, ha több boltot üzemeltetsz és forgatod közöttük az árut (ilyenkor ugyanis a sűrűbb áru frissülés miatt a vevők sűrűbben járnak hozzád, mivel érdemes többször is benézni hozzád, mert „mindig van új áru”). Ha saját tulajdonú a bolthelyiség, akkor is elegendő lehet a kisebb alapterületű bolthelyiség. A kistelepüléseken az emberek gyakran biciklivel és nem gyalog közlekednek, így a bolt előtt lévő gyalogos forgalom itt nem érvényes szabály. A fontos, hogy más forgalmas bolt vagy intézmény (önkormányzat, iskola, óvoda) közelében nyiss.10.000 főnél nagyobb lakosú településeknél már előfordulnak olyan városrészek, ahol a gyalogos forgalom nagyobb, mint a minimum feltételünk (délelőtt 11 órakor, 20 méterenként 1 járókelő). Ezeken a helyeken is nyereséges tud lenni egy kisebb üzlet is. Ha viszont ilyen településen akarsz nyitni, de a bolt előtti gyalogos forgalom csak a minimumot éri el, akkor igyekezz olyan üzlethelyiséget kibérelni, amely eléri a 35 m2-ert.

Megfigyelhető, hogy azok a használtruha üzletek, amelyek 20-25 m2-es alapterületűek általában csak nagyon nehezen tudják kigazdálkodni az üzemelési költségeiket (főként, ha kis vagy átlagos forgalmú helyen találhatóak).

Ennek egy oka van: ekkora alapterületen nem lehet olyan forgalmat lebonyolítani, hogy mind a bérleti díjat, mind a rezsit, mind a fizetést ki tudjuk gazdálkodni. Egy kisebb üzlet, kevesebb vevőt vonz, egy nagyobb bolthelyiség több vevőt tud bevonzani. Mivel a forgalmas helyen lévő nagy alapterületű boltok magas bérleti költséggel rendelkeznek, és sokszor turit azok nyitnak, akiknek kevés pénzük van sokan beérik egy nem túl forgalmas helyen lévő kis alapterületű bolttal, (bíznak a szerencséjükben és tapasztalatlanok a bolt indításban), amely a fentebb leírtak szerint alapvetően kudarcra van ítélve. Ezek a boltok szoktak hamar bezárni. Ha nem akarsz magadnak olyan vállalkozást, ahol minden nap a bevételért kell aggódni, akkor mindenképpen az előzőekben leírtak szerint válassz üzlethelyiséget.

Az ideális eladótér 35 és 80 m2 között van.

Természetesen forgalmasabb vasútállomásokon, buszpályaudvarok mellett, HÉV megállóknál, forgalmasabb kereszteződésekben, ahol nem ritka az, hogy méterenként 1 járókelő van, ott akár egy 15 m2-es üzlethelyiség is vígan meg tud élni, megfelelő árukészlettel.

Ha valakinek saját tulajdonában van a bolthelyiség, akkor úgy lehet kalkulálni, hogy kb. 10-20%-al kisebb bolthelyiség is nyereségesen tud üzemelni, mint a bérelt, ha a többi feltételnek megfelel egyébként.

Itt említeném meg a másik végletet, amikor egy üzlethelyiség túl nagy. Sok kezdő tőkeerős vállalkozó próbál meg elsőre a nagy boltterületű bolthálózatok mintájára turit nyitni (nem ritka, hogy ezek a bolthálózatok nagy alapterületű boltjai napi 500-900 ezer forint feletti forgalmat is produkálnak krém és extra ruhákból), és ez az esetek többségében nem sikerül.

Sok nagyváros (50 ezernél nagyobb lélekszámú településekre gondolok itt) forgalmas utcáin általában nem érdemes 80 m2-nél nagyobb üzlethelyiségben gondolkodni - ha ez az első turi, amelyet meg akarunk nyitni -, a magas nem ritkán 400-900 ezer forintos havi bérleti díj miatt.

Akinek van pénze, érdemes először inkább két kisebb boltot megnyitnia, mint egy nagyot.

Érdemes ezért inkább két kisebben gondolkodnod, más-más helyszínen, mint egyetlen nagyban. Később pedig, ha már kellő tapasztalatunk van, és maga a vállalkozás is e felé az irány felé mutat, érdemes azt a nagyot megjátszani. Jobb a fokozatos növekedés, mint ha egy óriásit ugorva az ismeretlenbe, esetleg elbukj, akár több milliót is.

A jegyzet végén leírok egy nagyvárosban lévő 120 m2-es üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozást, amely már több mint 20 éve sikeresen működik. Az abban leírtakat érdemes átgondolni.



1.5. Hol nyiss, ha csak gyerekruhát akarsz tartani?



Fontos szempont lehet az üzlethelyiség kiválasztásánál, ha csak gyerek ruhával szeretnél foglalkozni. Mindenképpen javaslom, hogy a közelben legyen bölcsőde, óvoda vagy iskola, vagy egy olyan lakókörnyezetben, ahol nagyon sok gyerek van. Nyugdíjasok lakta környéken, ne akarjunk gyerekruhát eladni!

Tehát a lakókörnyezet és a bolt előtti gyalogos forgalom meghatározhatja azt, hogy kik fognak a boltodban vásárolni. Egy olyan városrészben, ahol a lakosság jelentős része 50 év felett van és a gyerekek száma csekély, nem biztos, hogy csak gyerekruhával kellene foglalkozni. De egy olyan helyen, ahol jelentős számú gyerekes szülő lakik vagy megfordul, ott valószínűleg jó forgalmú gyerekruha boltot tervezhetünk.



1.6. Csak ha minden tekintetben a megfelelő helyiséget találtuk meg, akkor foglaljuk le.



Fontos, hogy a bejárata jól látható legyen, és ha egy mód van rá, legyen kirakata!

Ne bérelj olyan üzlethelyiséget, amely nem közvetlenül az utcáról nyílik. Például belépve a bolthajtás alá látják csak meg az emberek, hogy itt egy turi van, vagy pl. egy udvarban találtál csak helyet és a kapualjon áthaladva lehet eljutni a turihoz.

Az utcára nyíló bejáratú üzlet-helyiségek, a legmegfelelőbbek.

Természetesen vannak kivételek, de alapvetően így kellene eljárnunk a kereséskor. Egyszer felhívott valaki, hogy tudnék-e tanácsot, adni neki. Olvasta a könyveimet és most keres üzlethelyiséget, de ami tetszik neki az nem utcára nyíló bejárattal rendelkezik. Egy belső udvarban lévő 65 m2-es boltot nézett ki, amelyet délelőtt 11 órakor (az általam leírt időben) vizsgált és 35 járókelőt számolt meg 5 perc alatt, akik a belső udvarban még megtalálható fodrászhoz, pappír-írószerhez és még két másik bolthoz jöttek. A bérleti díj is nagyon kedvező volt. Természetesen azonnal mondtam, hogy vegye ki mindenképpen.

Ne sajnáljuk az időt attól, hogy a legmegfelelőbb helyszínt megtaláljuk, inkább nyissunk egy hónappal később boltot, ha nem találtuk meg a megfelelő helyszínt.

Egy kiskereskedőnk egy nagyvárosban indított használtruha boltot, 80 m2-en. Bár az utca forgalma nagyon nagy volt, de az üzletbe egy másik bolton keresztül lehetett bejutni és fel kellett menni az első emeletre. Hát ez bizony nem a legmegfelelőbb helyszín az árusításra! A kereskedő még azt a hibát is elkövette, hogy két évre szerződést írt alá az üzlethelyiség bérléséről, annyira biztos volt a sikerben. Ezt a hibát a következő pontban részletesen kielemezzük.





1.7. Ne szerződj hosszú időre



Sosem szabad egy-két évre leszerződni egy üzlethelyiségre. A használtruha üzlet, mint minden vállalkozás kockázattal jár. Ha az első 3 hónap nem nyereséges, akkor - és nem az áruval, és nem az eladóval van a baj – akkor csak a helyszín lehet rossz! Be kell csukni a boltot, és el kell menni egy másik helyre! Ebben is érdemes tanulni azoktól a használtruha láncoktól, akik már kellő tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren is. Könnyedén tovább állnak akár egy másik városba is, ha a bolthelyiséghez fűzött reményük nem jön be. Sokan csak 1 hónapig várnak, többen 2-3 hónapot is adnak 1-1 üzlethelyiség kipróbálására. Nincs olyan a használtruha vállalkozásban, hogy

kell egy év, hogy kialakuljon a vevőköröm”,

ha többet reklámoznánk magunkat, talán kijönnénk a gödörből”.

A tapasztalat az, hogy a vásárlók már az első hónapban döntenek a használtruha bolt sorsáról! Ha a bolt forgalma elfogadható az első hónap végén, javaslom, hogy nézd át a „Duplázd meg a bevételed!” jegyzet alapján, hogy mit lehetne még tenni a nagyobb bevételért és ne elégedjél meg az éppen, hogy elfogadható hó végi mérleggel. Üsd a vasat, kell neked a nagyobb forgalom!

Természetesen elképzelhető, hogy 1 év alatt tényleg egy rossz helyen is annyira kialakul a vevőköröd, hogy végül meg tudnál élni a boltból. A kérdés az, hogy addig viszont meg tudsz-e élni más jövedelmeidből? Ha nem, akkor ne várj, menj el egy másik helyre. Ott lehet, hogy azonnal nyereséges leszel és egy év múlva az új helyen lesz egy nagy vevőköröd, amelyik bőségesen eltart téged.







1.8. Nyisd meg a második boltodat is!



Ha az első bolt nyereséges, mert Te magad is jól menedzselted a dolgokat, vagy segítettek a tanácsaim is a jó indulásban, ne várj sokáig, nyisd meg a második, majd a harmadik boltodat!

Miért jó ez?

Sajnos a ruhák általában szezonálisak, sőt mivel használtruháról beszélünk a ruhákhoz, vagyis inkább a méretéhez meg kell találnunk a vevőt. Minél nagyobb vevőkört tudsz elérni, annál jobban el tudod adni a ruháidat. Ha mondjuk 2-3 bolt között forgatjuk a bolt készletet, akkor háromszor több vevő az, aki látja/felpróbálja/megveheti az általunk kínált ruhaneműt. Ezért fontos, hogy ha van rá lehetőségünk több boltban gondolkodjunk.

Jó példa erre egyik kiskereskedőnk, aki fenntartott egy üzletet egy 26.000 fős nagyvárosban és két másikat falun. A minőségi ruhákat először a városba vitte értékesíteni, ha ott nem keltek el levitte az egyik vidéki boltjába majd a másikba. Több kiskereskedő csinálja azt, hogy csak minőségi ruhákat tart két boltjában, míg a harmadikban - olcsóbb áron - csak a két boltban megmaradt ruhákat értékesíti.

Ez a rendszer azért is jó, mert így állandó árakat tud tartani a boltokban és nem akciózza agyon magát hozzászoktatva a vevőit az alacsony akciós árakhoz.

Mit tehetünk, ha nincs elég tőkénk az újabb bolt nyitásához, de mindenképpen növelnünk kell a vevőszámot? Erre ad négy megoldást a Duplázd meg a bevételed 9. fejezete.



Összefoglalásul tehát elmondhatjuk, hogy amikor elindulunk üzlethelyiséget keresni, akkor az alábbi szempontokat kell figyelembe vennünk:forgalmas helyen kell lennie,

 

nem probléma, ha esetleg más (ruha)boltok mellett van,

 

az eladótér minimum 35 m2-es legyen (kivétel ez alól a nagyon forgalmas helyek bolthelyiségei),

 

a bolt választéka megegyezzen a környéken járók vásárlási szokásaival (gyerekruha bolt az óvoda mellett),

 

kezdetben nem szerződhetünk hosszú időre,

 

ha több jó bolthelyiséget találtunk, akkor a legjobbat ki kell vennünk, és igyekeznünk kell nem sokára egy másikat is nyitni,

 

nincs megalkuvás a fentiekkel kapcsolatban! Egy majdnem minden feltételnek megfelelő bolt nem egyenlő a tökéletes bolthelyiséggel! Ahogyan a majdnem nyereséges sem egyenlő a nyereségessel!



2. Melyik a legjobb hónap a boltnyitásra?



Az alábbiakban egy olyan átlagos bolt forgalmát írom le százalékosan, amely nincs különleges helyen, a tulajdonos csak egy bolttal rendelkezik, és abba hetente hoz új árut, nem turisztikai célpontú városban van, webáruházzal vagy internetes kereskedéssel nem erősítik a bolt forgalmát.

Ezek a fenti jellemzők igazak a mai magyar használtruha kiskereskedők 95%-ára.

100 boltból 70-nek így lehet tervezni a forgalmát, de ismerek sok olyan boltot, amelynek majdnem egyenletes a forgalma egész évben. Ez legfőképpen a hely és a tulajdonos kreativitásától függ.

A %-os arányok a 100%-nak tekintett február hónaphoz lettek viszonyítva. Ez az érték azt jelzi, hogy a teljes bevétel csak a költségeket fedezi. A bevételből tudjuk fedezni a bérleti díjat, az alkalmazott és a saját bérünket, a bolt rezsijét és az új áru költségét. Nyereség nem keletkezik.



Január 60 %

Február 100 %

Március 140 %

Április 160 %

Május 150 %

Június 130 %

Július 120 %

Augusztus 120 %

Szeptember 250 %

Október 250 %

November 170 %

December 100 %





Január (60%):

A fenti százalékokat elemezve látszik, hogy legrosszabb hónap a január. Ennek több összetevője van:

- először is az emberek már nem vesznek téli ruhát, inkább azt használják, amelyeket már az ősz folyamán megvásároltak,

- a karácsony kiürítette a pénztárcákat és nincs ruhára pénz,

- még a tavaszi ruhákat nem veszik az emberek, mert még nincs meleg.

Három dologgal lehet egy kicsit a forgalmat élénkíteni:a téli ruházatot el lehet kezdeni – megelőzve ezzel a multikat és a plázákat – akciósan kiárusítani,a másik, hogy sok farsangi ruhát kell beszerezni és értékesíteni. A beszerzéskor figyelni kell arra, hogy az ovikban és az alsó tagozatos iskolai osztályokban még beöltöznek jelmezbe a gyerekek (2-10 éves korosztály, 86-134-es méret között), de feljebb már csak az ijesztős jelmezek kellenek (boszorkány, vámpír, stb.). Sajnos a kereskedések nagy ritkán értékesítenek ilyen összeállításban farsangi ruhákat, de azért lehet találni!a sí szezon még tart és sí ruhát lehet forgalmazni. A vevők általában nadrágot keresnek csak és nem egybe ruhát. Érdemes sok nadrágot beszerezni.

Ne felejtsük el, hogy ha egy dologért bejönnek a vásárlók a boltba, ott már megtetszhet más is, és azt is megveszik.

Február (100%):

Jobb, mint a január fogynak a farsangi ruhák, farsangi kiegészítők. Fizetéskor is lendül egy kicsit a forgalom. Ha valamelyik téli ruhadarab tönkre ment azt ilyenkor még pótolják a családok. A családok a karácsonyi nagy kiadások után megint tudnak egy kicsit ruhára is költeni. A fanatikus turisok is mind eljönnek hétről hétre és csipegetik az árut. Már ki lehet tenni a tavaszi ruhákat, hogy a vevők már válogathassanak közöttük és lássák, hogy ’nálunk van(!)’. Amikor elkezdik a tavaszi ruhát vásárolni, akkor majd hozzánk fognak jönni.

Március (140%):

Itt a tavasz! Az emberek ledobják a vastag ruháikat, és megint kellenek a vékonyabb ruhák, ekkorra már egy vastag téli ruhadarab sem lehet a boltunkban, csak kizárólag tavaszi és nyári ruha. De nem kánikulára való, az majd csak májusban kell!

Április (160%):

Egyre melegebb van, az emberek tavaszi és nyári ruhát vesznek vegyesen. Hétről hétre látszik a vásárlásokon, hogy közeleg a nyár. A hónap elején még több fogyott a tavaszi ruházatból a hónap végén viszont a nyári vásárlások felé billen el a mérleg nyelve. Nagyon kevés tavaszi fogy a hónap végén már. Vigyázat, volt már olyan év, hogy a tavaszi időjárás csak három hétig tartott!

Május (150%):

Sokan vásárolnak nyári ruhát, a tavaszit már nem nagyon viszik, csak ha hűvös az időjárás tartósan. Ne felejtsük el, hogy nemsokára nyitnak a strandok, az emberek nyaralni mennek és kellenek a fürdőruhák, nagy törölközők.

Állandó hiánycikk a nagykereskedésekben a fürdőruha!

Ha jó válogatást találsz, azt érdemes akár már télen megvenni!

A mostani fürdőruha divatra az jellemző, hogy kétszer annyi kétrészes fogy, mint egyrészes, ügyeljünk erre, amikor a beszerzést intézzük. Sokan vásárolnak vegyesen. Egy felsőhöz szívesen vesznek két alsót vagy fordítva. Ha olyan volt a beszerzésünk, hogy páratlan kétrészes darabokat vásároltunk a nagykerben most ebből jó forgalmunk lehet.

Egy jó tanács a fürdőruhákkal kapcsolatban: bármikor az év folyamán egy nagykereskedésnek van pont olyan fürdőruha válogatása, amelyet Ön szeretne – gondolok itt a fazonra és a minőségre –, azt meg kell venni!

Nagyon fogynak a pólók, a rövid ujjú blúzok, háromnegyedes nadrágok, vékony farmerek.

Június (130%):

Végre itt a nyár! Sajnos itt a nyár! Ez az idő nem kedvez a használtruha kereskedőknek. Az emberek elkezdenek nyaralni, a kertben vannak, fürdőbe mennek, kirándulnak, ezeknek az embereknek a vásárlásai sajnos hiányoznak is a napi bevételünkből.

Egy plusz jó tanács azoknak, akik gyerekruhával is akarnak foglalkozni: a nyári óvodai, iskolai szünet alatt nagyon kevés új ruhára van szükségük a gyerekeknek ezért a 3-14 éves korosztály közötti ruházat nagyon gyengén fogy a nyári iskolai szünetek alatt.

Természetesen a bébi (3 év alatti korosztály) egész évben kell, hasonlóan a tinihez és a felnőtthöz.

Július (120%):

Az egyik legcsendesebb hónap a legtöbb helyen. A legtöbb ember már megvásárolta a legszükségesebb nyári ruhadarabjait most már csak csipegetnek a meglévő ruházatukhoz a vevők. Az őszi ruhákra pedig még nincs szükségük. Jobban mennek ilyenkor a toppok, extra mini rövidnadrágok, rövid ujjú pólók.

Néhány vevő ilyenkor veszi meg azt, ami a nyaralásra még hiányzik.

Augusztus (120%):

Ebben a hónapban kétszer van forgalom, a fizetési időszakban és 20.-a után. Az emberek lassan elkezdenek az őszre készülni. Nyári ruhát már nem nagyon keresnek, de azért ha akciózunk valamit, abból azért vásárolnak az emberek. Az őszit is elkezdik próbálgatni, nézegetni. Elkezdik az őszi ruházatot is megvásárolni. Ilyenkor jobban megy a gyerekruha, mert azt meg kell venni! A gyerek nem mehet rongyokban vagy kinőtt ruhákban az iskolába, óvodába. Jól kell kinéznie! Ilyenkor a kora őszre való gyerekruhákkal érdemes megtölteni a boltot. Hosszú ujjú vékony póló, széldzseki, esőkabát, vékony farmernadrágok.

Szeptember (250%):

Ilyenkor nincs megállás. Egész nap, vevők tömege lepi el a boltot. Ahogy megjön a fizetés a hónap elején, már is megjelennek, hogy beszerezzék azokat a dolgokat, amelyek a gyerekeknek az évkezdéshez kellenek, hiszen a nyáron kinőtt a gyerek mindent. A felnőttek is ilyenkor már elkezdik beszerezni az őszi ruháikat, hiszen újra kell a farmernadrág, a hosszú ujjú pólók. Szeptember végén elkezdődnek a mellények, kabátok is fogyni.

Október (250%):

Kezd hideg lenni, mindenkinek be kell szereznie azokat a ruhákat, amely a hideg reggeleken már nélkülözhetetlenek. Jól fogynak a pulóverek, hosszú ujjú felsők, farmer nadrágok. Jól fogynak a kabátok, dzsekik is. Nagyon jó a forgalom, hetente többször is kell friss árut tenni a boltba.

November (170%):

Kezd a forgalom esni, már a legtöbben beszerezték a legtöbb dolgot, de azért még tűrhető a forgalom. Vigyázat a hideg télre való kabátokat, dzsekiket sokáig már ne tartogassuk, mert decemberben már nem kell senkinek!

December (100%):

A tél végi és a nyár végi nyitás a legmegfelelőbb időpont!

Mindenki a karácsonyra készül. Új dolgokat vásárolnak az emberek, nem használtat, ez sajnos a bolt forgalmán is meglátszik. Sokba fog kerülni a karácsonyfa, a szaloncukor, a díszítés a sok ajándék, ilyenkor nem költenek az emberek használt ruhára. Ezt a hónapot a fanatikus turisok szokták megmenteni.

A fentiek leírása alapján a tél végi és a nyár végi nyitás a legmegfelelőbb egy átlagos helyen lévő használtruha bolt megnyitására.

A fentebb leírt százalékok egymáshoz vannak viszonyítva. Azaz egy bolt forgalmából, azaz havi bruttó bevételéből ki kell, hogy fizessük az összes rezsit (bérleti díj, rezsi költségek, könyvelő, alkalmazotti bérek, vállalkozói költségeket). Ezek alapján reméljük, hogy mindenki tud kalkulálni.

A fentiekben sok helyen írtam, hogy ilyenkor már „nem nagyon fogynak”, „futtassuk ki”, „árazzuk le”, mert nem sokára nem kell már a vevőknek. Ezek a megjegyzések, helyesek lehetnek azokban a kiskereskedésekben, ahol nagyon kicsi a készpénz tartalék. Az egyik héten megkeresett pénzből vannak megvéve a következő hét ruhái.

Azonban az ideális üzletmenetre a következőkben leírtak kell, hogy érvényesüljenek:



Meg kell jegyeznem, hogy az igazán profik már fél évvel korábban beszerzik azt a mennyiséget (van is rá keretük), amely tervezhetően elég lesz a következő szezonra. Ugyanis a vevők csak akkor fognak nálunk vásárolni örömmel, ha az őket érdeklő árucikkből van választék. Például ha valaki dzsekit keres és tud a saját méretében 3-4 közül is választani és nem csak egy árválkodik a vállfán, akkor sokkal inkább megveszi valamelyiket, mint, ha csak egy van.

Minden kiskereskedés a szezon végén, maradék áruval kell, hogy számoljon.

Csak nagy választékból lehet nagy bevételünk!

Ha csak egy van, akkor sokan inkább azt mondják, hogy inkább megnézem máshol is és ha nem találok, akkor vissza jövök ezért az egyért. Nem gond, ha például a téli szezon végén marad vagy 20 kabát, majd ezekkel indulunk 9 hónap múlva. Figyeljünk arra az árubeszerzésnél, hogy csak választékból lesz nagy bevételünk!

Ha nem fogytak el most, akkor majd elviszik őket jövőre. Nincs olyan kiskereskedés, akinek ne maradna meg egy bizonyos mennyiségű ruhája a szezonok végén.



Könyv ajánló:

A következő üzleti kézikönyvem fog megjelenni, melynek címe: Az átfogó üzleti terv.

A könyv azt a 10-15 dolgot fogja alaposan kielemezni, hogy milyen dolgokra és költségekre kell odafigyelnünk bármilyen vállalkozás elindítása előtt.

Felsorolás szintjén az alábbi témákkal fog foglalkozni:

 

Befektetett idő és pénz / várható haszon.

 

A piac vizsgálata.

 

Eszközkészlet készítése.

 

Nyitó mérleg készítése.

 

Telephely / üzlethelyiség keresése.

 

Készítsd el a kiválasztott helyiség leghatékonyabb elosztását / berendezését.

 

A megfelelő szervezeti forma kiválasztása.

 

Készíts marketing, kereskedelmi, értékesítési terveket / kampányokat.

 

A kockázati tényezők elemzése. Hogyan védjük ki a váratlan költségeket?

 

Állandó és változó költségek elemzése.

 

A hitel kérdése. Legyen - ne legyen. Ha igen, mennyi a még elviselhető teher?

 

Személyzeti kérdések.



Ha a hírlevélre feliratkozik, akkor értesül a pontos megjelenési időről.



A vállalkozásod beindításánál már most ezek a vázlatpontok átgondolása sokat segíthet az indulásnál.





3. Milyen legyen az üzlethelyiség berendezése?

Tizenegy jó tanács, amelyeket érdemes átgondolni!



3. 1. Az olcsó is lehet igényes



A tapasztalat szerint nincs értelme vagyonokat beletenni a bolthelyiség kialakításába. Érdemes egy bezárt bolt állvány rendszerét olcsón megvásárolni, vagy házilag vagy lakatossal elkészíteni az állvány-rendszert, ha csak nincs valamilyen különleges oka, hogy milliókat fizessünk a boltunk kialakítására.

Itt mondanék el egy történetet:

Pécsen egy kb. 70 négyzetméteres kétszintes ruhaboltba tértem be a feleségemmel, mivel Ő ruhát keresett magának. Mint használtruha nagykereskedő én is elkezdtem a ruhákat ’lapozgatni’ - ezt azért szoktam csinálni a ruha boltokban, hogy az aktuális divattal napi kapcsolatom legyen - és már kb. 2-3 perce ezt csináltam, amikor felfedeztem, hogy az egyik női blúz szöszös, mintha ki lett volna már mosva, ekkor vettem észre, hogy több ilyen is van az állványon és ekkor döbbentem rá, hogy egy használtruha boltban járok.

A bolt elnevezéséből és belső kialakításából egyáltalán nem derült ki, hogy turiban vagyok, és azt a jól ismert szagot sem éreztem, amely sok boltban megtalálható.

A ruhák mind ki voltak mosva és vasalva! Minden ruhában a cég dizájnos címkéje volt szálbelövővel belőve, alig vagy egyáltalán nem voltak szöszösek. A ruhák nem csak típus (nadrág, ing, póló, stb.) szerint, hanem még szín és árnyalatok szerint is rendezve voltak. Azaz az ingeknél először a fehér, majd a sárga, majd a zöld, rózsaszín, piros, vörös, kék, barna, fekete árnyalatúak voltak egymás mellé téve. Nagyon meleg hangulatot keltett ez a fajta elrendezés.

Olyan brutális áron árulták őket, hogy az ismert Magyarországi használtruha láncok árai elbújhattak mögötte, és mégis sokan vásároltak náluk. Az üzlet berendezés alsó hangon 3 millióba került, a ruhákat mind vasalták, és gyönyörű céges címkékkel is fel voltak aggatva a ruhák.

Nekem nagyon tetszett minden, de 1 év múlva már nem volt meg a bolt. Aki üzemeltette, alsó hangon a boltberendezés árát elbukta. De volt ott egy ötlet, amit láttam és a megfelelő helyen meg is fogom említeni a jegyzetemben, amit mindenkinek javaslok átvenni.



3.2. Szerezz ötleteket – lehet, hogy amire Te vágysz, mások már rég kitalálták



Azoknak, akiknek nincs már korábbi tapasztalatuk boltok berendezésével kapcsolatban, azoknak javaslom, hogy rá kell szánni 1 napot arra, hogy fel kell járni a közelben található/működő ruha üzleteket, és a berendezéseikből ötletet kell meríteni.

Érdemes olyan cégeket is felkeresni (sajnos ezek nagy többségben Budapesten találhatóak), akik üzletberendezést forgalmaznak. Ha nem is tőlük szerezzük be esetleg a bolt teljes berendezését, de 1-2 polc, tároló szekrény, állvány, próbababa, forgó állvány jól jöhet tőlük.

Készítsünk a keresgélés közben fotókat, amelyek alapján, egy lakatos vállalkozástól is érdemes árajánlatot kérni. Előfordul, hogy a bolt berendezését egy erre a célra specializálódott vállalkozás 400.000 Ft-ért kínál, egy lakatosvállalkozás hasonlót el tud készíteni, rövid határidővel 80-150.000 Ft-ért. Ha már termeli a vállalkozásunk a nyereséget, még mindig beletehetünk milliókat a bolt berendezésébe.



3.3. Kell-e próbababa?



Alapigazság, hogy minél jobban van kínálva egy termék, annál több fogy belőle. Sok kereskedő elmondhatja, hogy van olyan nap, amikor 3-4-szer is át kell öltöztetnie egy babát, mivel a rajta lévő ruhát kéri a vevő. A próbababák kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy a leendő üzlethelyiségnek milyen a kialakítása. Egy felnőtt ruházatot árusító boltban mindig a női felsők fogják vinni a bolt forgalmának a 70%-át. Tehát vagy egész alakos vagy felső testrészes baba a legmegfelelőbb. Az üzlethelyiségben lévő próbababák szerepe már csak másodlagos a kirakatihoz képest.



3.4. Egy fontos dolog, amely a bolt forgalmát is meghatározhatja – figyelj rá, hogy mit teszel ki a kirakatba!



Ha van kirakatod, és belefér a költségvetésbe, tervezz bele próbababát is. Szánj időt mindig arra, hogy ha kell naponta 100%-ban cserélődjön a kirakati választék! A bolt előtt járó nők észre fogják venni, hogy jó a forgalmad, és ha látnak valami jót, azonnal le kell rá csapniuk, különben elszalaszthatják. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy csak a legszebb ruhák kerüljenek ki a kirakatba és a babákra! Egyértelműen minden vevő először azt nézi meg, ami a legjobban van kínálva. Kínáljuk hát mi, a legjobban a portékánkat!

Sűrűn cserélt kirakati választék

=

sok betérő, kíváncsi vásárló

Tegyünk ki minél több szezonális, egyébként is jól fogyó termékből, néhány darabot a kirakatba! Ha a bolt forgalma megengedi, akkor akár naponta többször is öltöztessük át a babákat, mert a járókelőkkel el kell hitetnünk - ha nem így lenne, akkor is (!)-, hogy nálunk jól fogynak a termékek, ide érdemes neki is bejönnie. És ha bejönnek és vásárolnak, akkor valóban jó lesz a forgalmunk, sok árura lesz szükségünk, és valóban érdemes lesz hozzánk mindig benézniük!



3.5. Színvilág – egy dolog, amely sokkal fontosabb, mint azt a legtöbben gondolnák



Nagyon fontos, hogy az üzlethelyiség fala, bútorzatánál meleg tónusú színeket használjunk, és a színek harmonizáljanak egymással. Soha ne használjunk harsány, rikító vagy vibráló színeket. Egy meleg, semleges színű fal előtt (pl. halványsárga) jobban kitűnik a ruha. A vevő figyelmét nem tereli el a bolt belső színvilága, az árukészletről.

Érdemes az egyhangúságot (kevés pénzből megoldható), esetleg faltetkóval vagy érdekes mintázatú tapétával megtörni.

Egy kellemes színvilágú boltban szívesen eltöltenek a vevők órákat is, míg egy harsány színeket használó, kikergeti a vevőt az üzletből.



3.6. Kell-e próbafülke?



Sok jövendő kereskedő erre a kérdésre kapásból rávágná azt, hogy ’én is jobbszeretnék egy olyan boltban vásárolni, ahol fel is lehet próbálni a ruhát’. De itt most arról van szó, hogy mi kedveskedni akarunk másoknak, hanem nyereséget akarunk termelni! Én amellett teszem le a voksot, hogy kevés extra és sok első osztályú ruhát árusító boltba például nem biztos, hogy kell!

Mindenképpen megfontolásra bocsátanám azt a kérdést, hogy legyen-e a boltban próbafülke? Azokban az üzletekben, amelyek első osztályt árulnak alacsony áron, nem mindig szerencsés dolog a próbafülke. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a próbafülke igencsak megszelektálja azokat a ruhákat, amelyeket megvesznek a vevők. Én kezdetben nem javasolnám.

6-800 Ft vagy ez alatti áron (per db), dolgozó boltokban nagyobb a forgalom ha nincs próbafülke.

Ha ugyanis minden ruhadarabunkba szálbelövővel benne van a bolt címkéje, akkor azt is felajánlhatjuk, hogy, ha a ruha mégsem felelt meg mi visszavesszük a ruhát, csak a blokk legyen meg, és a címke is legyen a helyén. A vevő vegye meg, amit jónak talál, és ha mégsem volt jó (otthoni felpróbálás után) hozza vissza, levásárolhatja, vagy visszaadjuk a pénzét. A tapasztalat azt mutatja, hogy az így elvitt ruháknak csak 10-20%-a jön vissza a boltba.

Az olyan esőáras turkálókban, ahol nem vállfán, hanem az asztalon van minden ruha általában nem szokott próbafülke lenni.

Véleményem szerint felpróbálás nélkül több árut vesznek az emberek. Sok turkálóba járó ember úgy vásárol, ha kicsi vagy nagy lesz nekem, majd elajándékozom a barátnőmnek! Vagyis mi eladtuk!

De mindenképpen ez függ az áru minőségétől, az árukészlettől, és természetesen az árától is.

Csak krém ruhát forgalmazó boltba természetesen mindenképpen kell próbafülke is, hiszen itt akár 2-3000 Ft-os ruha is előfordulhat.



3.7. Dupla vállfasor



Sok kiskereskedő használ csak egysoros vállfasort az áruja kínálására. Nagyon praktikus és több áru fér fel, ha az állványsort két sorosra tervezzük (egymás fölé). Ezt általában csak körben a falnál érdemes megtenni. Ha középen is megemelnénk a vállfasort, lezárnánk a teret, és nem tudnánk megfelelően átlátni a boltot. Így jó lehetőséget biztosítanánk a tolvajoknak. Illetve a gondolkodó vevők arcát sem látnánk.

Ebben az esetben kb. 30-40 %-al több áru fér az üzletbe. Ez majdnem ilyen arányú forgalomnövekedést is fog jelenteni.

Minél nagyobb a választék, annál jobban szeretnek majd hozzánk járni a vevők. Bővebb választék közül válogathatnak. Ezáltal jobb forgalmat tervezhetünk. Jobb forgalommal pedig sűrűbb árukészlet csere fog járni.

Nagy hátránya ennek az elrendezésnek, hogy a felső sort nehezen érik el a vevők, illetve az alsó sor böngészése is nehézkesebb mintha csak egy soros lenne a vállfasor. Ezért mindenképpen figyeljünk arra, hogy ne legyenek túlzsúfoltak az állványaink. Javaslom, hogy minden vállfa között hagyjunk ki, másfél-két ujjnyi távolságot, így jól lapozhatóvá válik a készletünk. A felső vállfasorról általában csak fele annyi ruhát szoktak vásárolni a vevők, ha magukra vannak hagyva (!), és nem ajánlja nekik senki, mint az alsó sorról. De egy jó eladó ezt tudja kompenzálni, megfelelő kínálással.

Érdemes néha (ha van rá lehetőség) úgy is frissíteni a bolt választékát, hogy az alsó sor ruháit a felső sor ruháival megcseréljük. Ezt akár havonta többször is meg lehet játszani.

Talán a legpraktikusabb elrendezése az ilyen üzleteknek az, ha a fal mellett körben körülfutó állványokra a felső ruhák kerülnek, hiszen azokat alacsonyabb állványokra is fel lehet vállfázni. Míg középre egysorú, de magasabb állványokat tervezzünk, ahová a nadrágokat és az egész ruhákat tudjuk kivállfázni.



3. 8. Mennyi vállfa kell?



Ha mindent, akarunk tartani az üzletünkben, gondolok itt arra, hogy nadrágot és felsőket egyaránt, akkor érdemes úgy kalkulálni, hogy a normál és a nadrág vállfák aránya 7:3 legyen.

Kifejezetten ajánlom mindenkinek, hogy csak egy gyártótól szerezzük be ezeket, és úgy, hogy tudjuk, hogy pár év múlva is fogják még ezt a vállfát gyártani, mert sajnos az eltört, elhasználódott vállfákat évente pótolni kell, és ha nem tudunk azonos színt és fazont vásárolni, akkor az üzletünk nem lesz egységes kinézetű.

Hány darab vállfára van szükségünk? Egy méter hosszra 30-35 darab vállfa fér rá úgy ha a vállfák között kb. két ujjnyi távolságot hagyunk ki.



3. 9. Tükrök



Tükröt mindenképpen kell tenni. Meg kell találnunk az üzlethelyiségben azokat az üres falakat/oszlopokat, amelyekre tükröket tudunk elhelyezni. 20 m2-ként 1-1 tükör már fedezni tudja azt az igényt, hogy a vevők maguk elé kapva a ruhát megbizonyosodjanak arról, hogy hogyan állna rajtuk. Nagyobb forgalom esetén el kell kerülnünk azt, hogy a vevőknek hosszú ideig egymásra kelljen várniuk, csak azért, hogy egy pillantást vethessenek a ruhára a tükörben.

A több tükörnek térnövelő hatása is van.

Plusz, ne felejtsük el azt, hogy egy szép (esetleg keretes) tükör emeli a boltunk hangulatát, színvonalát is. A tükrön nem érdemes spórolni!





4. Az árukészlet kiválasztása - Melyik nagykereskedésből vásároljak?



4. 1. Kezdés előtt nézz meg több nagykereskedést!

Minél több nagykereskedést nézel meg, annál inkább meg tudod találni azt az árukészletet, amelyet a boltodba megálmodtál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kiskereskedők jellemzően 1 nagykereskedésből elégítik ki a vásárlásaik 70%-át és további 2-3 kereskedésből csak alkalmanként vásárolnak, vagy csak bizonyos termékeket. Ahhoz viszont, hogy ezeket a nagykereskedéseket te is megtaláld időt kell rá szánnod.

Amit személy szerint tudok tanácsolni az az, hogy ne higgy el mindent, amit a fórumokon mondanak az egyes nagykereskedésekről. Egy-egy csalódott kiskereskedő mellett, 20 elégedett vásárló is van egy-egy nagykereskedésben. Ha mindenki elégedetlen lenne a termékekkel, akkor fél évig sem tudna megélni, de sokszor a fórumokon sokat szidott kereskedések, már évek óta folyamatosan működnek.

Alapvetően nem az számít, hogy mennyire van kint az interneten egy-egy nagykereskedés reklámozva, hanem az, hogy, amikor elmész hozzájuk, akkor van-e neked való árukészletük vagy sem. Elsősorban azokat a kereskedéseket nézd meg, amelyek a közvetlen közeledben vannak, vagy, amelyek vállalják a házhoz szállítást, hogy minél kevesebb időt kelljen majd a beszerzéssel foglalkoznod.

Természetesen egy-egy kiemelkedően olcsónak tűnő nagykereskedésért érdemes messzebb is elutazni, hogy ellenőrizd, nem-e tényleg extrát árul első osztálynak megfelelő áron. Hidd el, ilyen is van!

Általánosságban elmondható, hogy az évek óta a piacon lévő nagykereskedések, biztosan olyan árut tudnak biztosítani, amely megfelelő minőségű lehet, hiszen évek óta el tudják őt tartani a kiskereskedések.

Ne félj azoktól, akik kis- és nagykereskedésként is reklámozzák magukat. Biztos vagyok benne, hogy ha már évek óta a piacon vannak, akkor tudják mi a krém, mi az extra és mi az első osztályú minőség. Ha azt megfelelő áron kínálják, nem veszthetsz te sem rajta.



4. 2. Kérdezz rá a kedvezményekre!



Bármelyik kereskedésbe elmész, ne gyere ki úgy onnan, hogy ne érdeklődd meg, hogy milyen kedvezményeket hajlandók adni. Több nagykereskedés ad akár 5-10 sőt 15% kedvezményt is, ha egy bizonyos összeghatár fölött vásárolsz. Ezt általában 300, 500 és 1 millió Ft fölötti vásárlásnál lehet érvényesíteni. Mások mennyiségi kedvezményt adnak 200 kg, 500 kg, vagy 1 tonna feletti vásárlás esetén. Mindenképpen érdemes megkérdezni.



További infókat találsz a 6. pontban alatt!





5. Milyen minőséget akarunk a boltban tartani? Árak, minőségek, lehet kalkulálni! Plusz egy-két jó tipp az árubeszerzéshez.



Nagyon fontos eldöntenünk, hogy milyen minőséget akarunk árulni a boltunkban. Általában mindenki a legjobb minőséget akarja árulni, a legalacsonyabb áron. Ezt akarja a vevő is, és ezt akarja az eladó is, de sajnos ez általában nem megy.



5. 1. Mit tartunk a krém turiban?



Mi jellemző a krém ruhára? – Az én meghatározásom szerint:

A legmagasabb minőséget képviselő ruhák. Minden darabnak, divatosnak, jó minőségűnek (nem lehet kicsit sem elnyúlt!) kell lennie.

Sok márkás ruha legyen benne (min. 30%) pláza márka és kiemelten keresett márkák együtt! Egyes válogató üzemekben a márkás ruhák arányának el kell érnie a 80%-ot.



Kiemelten keresett márkák (a teljesség igénye nélkül): GAS, NIKE, Levi’s, Mexx, Old Navy, Adidas, Pierre Cardin, PUMA, Tommy Hilfiger, Mustang, Helly Hansen, Replay, Rebook, Diesel, GAP, NEXT, Marks&Spencer, O’Neill, Lee Cooper, ASICS, Hello Kitty, Lonsdale.



Pláza márkák (a teljesség igénye nélkül): MANGO, Majo Chix, Stradivarius, H&M, Clarks, Christian Dior, Orsay, Tom Tailor, POLO, Angelo Litrici, , Clockhouse, C&A, Springfield, Zara, Emporio Armani, Esprit, YvesSaintLaurent, stb.



Ezeknek címkés vagy teljesen újszerű állapotban kell lenniük! A ruhák nem lehetnek szöszösek! Ezeknek a ruháknak minden egyes darabja vállfára való! Általános tapasztalat azonban, hogy a krém turik is 30%-ban extra ruhát akasztanak ki a vállfáikra. 

Általában a krém árak a nagykereskedésekben elég magasak. A felsőruházatra jellemző, hogy bruttó 2.000-4.400 Ft/kg között lehet csak megkapni, az alsóruházatot: nadrágok – szoknyák pedig olyan bruttó 1600-2.700 Ft/kg között vásárolható meg. Minél drágább, annál különlegesebb árut tudunk megvásárolni. Egy 35 m2-es bolt első áru készlete csak ilyen áruból kb. 650.000-1.400.000 Ft körül van. Az ilyen boltok különleges árukészlete az estélyi vagy alkalmi ruhák.

Ebben a minőségben nagyon kevés sport ruházatot lehet beszerezni. A sport krém ruházat ugyanis a külföldi gyűjtőzsákokban olyan kevés (1-2%), hogy abból nem igazán lehet a sok kiskereskedelmi turit folyamatosan ellátni. Ezért a boltok választékában inkább az utcai, munkahelyi és az alkalmi ruhák a meghatározók.

Az ilyen üzletek, ha mindenképpen szeretnének krém sport ruházatot tartani, akkor az olyan OUTLET ruhát is forgalmazó nagykereket érdemes megkeresni, ahol amerikai OUTLET ruha van, mivel az USA-ból érkező már előválogatott/szortírozott áruházakból ’visszamaradt’ készletekből sok sport ruházat kikerül, ezeknek az ára, bruttó 4-6.000 Ft/kg között van. Ezek a ruhák újak, sokszor még a nylon csomagolásban vannak (annak a súlyát is ki kell fizetni (!)), és 50-400 db-os kicsomagolásokban találhatóak. Márkás és nem márkás darabok egyaránt megtalálhatók benne.

Mivel amerikai ruhákról beszélünk az ott forgalmazott márkák az európai vásárló előtt ismeretlenek. Nem sokat mond nekik egy olyan márka, hogy BUMM, vagy URBAN. Ezeket nehéz magas áron tovább értékesíteni. A szortírozók általában vigyáznak arra, hogy egy-egy csomag minimum 30%-ban az európaiak által is ismert márkákat tartalmazzon (PUMA, Adidas, NIKE, Rebook, Old Navy, O’Neill, Convers, British Knights, FILA, Quiksilver, Wilson, stb).



5. 2. Az extra a tuti?



Mi jellemző az extra ruhára? – Az én meghatározásom szerint:

Hibátlan, jó minőségű áru. A ruhák állapota kívülről újszerű, nem kopott, azonban belül már kezdő szöszösödés előfordulhat. Márkás és nem márkás ruhák egyaránt találhatók benne. Az extra turiban is kb. 30% krém ruha található! A ruhák többsége (kb. 80%) divatos. 

Az ilyen ruhákat a legjobb vállfán kínálni a vevőknek. Ezek a ruhák minőség és divatosság tekintetében tökéletesek az utcára, munkahelyre, sportolni.

Az extra ruhát bruttó 1.200-2.400 Ft/kg közötti áron kínálják a nagykereskedések. Alsó ruházatot már 800-1.200 Ft/kg között lehet találni.

A nagykereskedésekben ilyen minőségű sportruházat már megtalálható és a vevők keresik is. Nagyon fontos megtanulni azt, hogy amikor van a nagykereskedésekben extra sport ruházat, akkor meg kell venni, mert lehet, hogy legközelebb már nem lesz! Emlékezz, már szezon előtt be kell szerezni sok mindent!

A ruhák értékesítési ára kb. 650-2.000 Ft/db között vannak.



5. 3. Sokak választása: az I. osztályú árukészlet



Mi jellemző az I. osztályú ruhára? – Az én meghatározásom szerint:

Olyan ruhákat tartalmaz, amelyeken látszik, hogy már használva voltak. A termékek között lehetnek mosást igénylő, azaz koszos ruhadarabok. Sok a kopott, szöszös, sokat mosott, de nincs a csomagban lyukas, szakadt ruházat, javítható viszont előfordulhat (pl. a varrása kibomlott). Általában az I. osztályú csomag is tartalmaz kb. 30% extra minőségű ruhadarabot.

A ruhák között egyaránt találhatóak divatos és nem divatos termékek is. Az I. osztályú ruhák többnyire használtruha üzlet asztalára és piaci értékesítésre szánt darabok. Ezeket a termékeket mindenképpen alacsonyabb áron forgalmazó üzletekbe ajánljuk. Sokan ezt is vállfáról kínálják, ezt kereskedője válogatja.

Az I. osztályú ruhát bruttó 400-1.200 Ft/kg közötti áron kínálják a nagykereskedések.

A ruhák értékesítési ára kb. 250-850 Ft/db között vannak.



5. 4. Ami csak a legszegényebbeknek kell - a II. osztályú áru



Mi jellemző az II. osztályú ruhára? – Az én meghatározásom szerint:

Ezek a termékek nem divatos vagy divatos, de nagyon elhasznált vagy jó állapotban lévő de hibás darabok. Előfordulhat lyukas és foltos termék is köztük. A II. osztályú ruhákat elsősorban piaci értékesítésre javasoljuk. Csak olyan turit, aki kizárólag ezt a termék csoportot árusítja, mi nem ismertünk, de több kereskedő, aki első osztályú turit üzemeltet visz ilyen ruhát is. Ha a vevőkörünknek ez a ruha is megteszi, akkor ezt kell nekik beszerezni. A II. osztályú csomagok kb. 30%-ban I. osztályú ruhát is tartalmaznak.

Az II. osztályú ruhát bruttó 250-500 Ft/kg közötti áron kínálják a nagykereskedések.

A ruhák értékesítési ára kb. 50-300 Ft/db között van.

Sok nagykereskedés ezt a minőséget piacos minőségként hirdeti meg.



5. 5. Ahol minden van (krém-II. osztály)



Ezek a boltok túlnyomórészt eredeti gyűjtőzsákosan vásárolják meg a ruháikat, és csak kis mennyiségben pótolják a készletüket már előre minőségileg leválogatott termékekkel, ilyen esetben, a zsákok értékesíthető tartalmát a boltba be kell tenni.

Egy eredeti gyűjtőzsák 100 kg-os mintája tartalmaz kb. 10-20 kg krém, 20-30 kg extra, 30-50 kg I. osztályú és 10-40 kg II. osztályú és értékesíthetetlen ruhákat. Az arányok gyűjtésenként, kereskedőnként és 100 kilogrammonként is változhatnak. A ruhán kívül megtalálhatók bennük cipők, játékok, bizsuk, táskák is.

Néhány kereskedő, az utolsó darabig felárazza a termékeket, és vállfán értékesíti őket. Egy kiskereskedőnk már 20 éve ezzel a technikával értékesíti a ruháit egy 25.000-es lélekszámú kisváros főutcáján található 100 m2-es üzletében. Iszonyú munka, de véleménye szerint így a legnagyobb a nyeresége.

A legtöbben, azonban esőárasan kilósan/darabárasan értékesítik a ruháikat és minden héten új áruval kápráztatják el a vevőiket. A legtöbben mielőtt a turi asztalra kitennék az új árut, a jobb darabokat kiemelik a zsákokból és vállfán egyedi árasan értékesítik. Az asztalra pedig az extra és az alatta lévő minőségek kerülnek.

Ezeket az originál zsákos kiszerelésű ruhákat bruttó kb. 400-700 Ft/kg közötti áron kínálják a nagykereskedések.

A ruhák értékesítési ára nagyon eltérő lehet, kilós ár esetén sokan 3.600 Ft-al indítanak, míg végül a 100 Ft/kg-os áron értékesítik a legrosszabb darabokat. Darabáras boltok 1.000 Ft/db-ról indulnak, míg végül 100-200 Ft/db áron zárják a hetet.

Nagy előnye ennek az értékesítésnek a kis munka ráfordítás. De a tapasztalat azt mutatja, hogy egy idő után hihetetlen mennyiségű I és II. osztályú ruha halmozódik fel a kereskedőnél, amivel nem tud mit kezdeni.



Ha valaki ilyen árukészlettel szeretné üzemeltetni a boltját, de nem akarja hetente 100%-ban lecserélni az áruját, hanem csak a fogyást akarja pótolni, akkor a következőt javaslom arra, hogy a boltot a legolcsóbban telerakja ruhával:Először is, az indulásra szánt pénzösszegből, amelyet árura szánunk, annak 2/3-ából eredeti gyűjtőzsákos terméket kell vásárolni az egyik nagykereskedésben majd, ha kitettük a ruhákat a boltban meg kell nézni, hogy mi az, amiből kevés volt a zsákokban, de kellene.A megtartott 1/3 pénzből ezeket, a hiányzó termékeket kell megvennünk egy olyan nagykereskedésben, ahol fajtára leválogatottan értékesítik a ruhákat.



5. 6. Mennyi árut vásároljunk induláskor?



Ezt nagyban befolyásolja az, hogy milyen lesz a boltod jellege. Vegyünk például egy 45 m2-es üzlethelyiséget:

- Ha minden vállfán lesz, akkor négyzetméterenként 20 kg ruhával kell számolni. Azaz egy 45 m2-es bolt esetében, 45*15-20kg, azaz kb. 675 kg ruhára van szükséged minimum.

- Amennyiben asztalon ’igazi’ turit üzemeltetünk, ennél kevesebbre mintegy 10 kg/m2-vel kell számolnunk. Azaz elegendő 450 kg ruha.



5. 7. Egy kis tartalék hasznos lehet



Minden boltinduláshoz javaslom a következőt. Mindig úgy kalkuláljunk, hogy amennyiben az első hét forgalma elmarad az általunk várt bevételtől, akkor is kell új árut kitenni a raktárból, vagy másképpen fogalmazva, legyen miből (ha mindent kitettünk) új árut vásárolni az üzletbe.

Miért fontos ez?

Ahhoz, hogy felfedezzék a boltodat, és híre menjen, vagy nagy reklám kell – és ha ez jól meg van szervezve, akkor lesz forgalmad is, és így lesz bevételed is!

A tapasztalatom sajnos azt mutatja, hogy öt kereskedőből egynek telik csak reklámra, a többiek rábízzák magukat teljesen az árukészletük vonzerejére, vagyis arra, hogy a bolt előtt elhaladók be fognak jönni a boltba vásárolni. Ezeknek tanácsolom azt, hogy legyen félretéve vagy áru, vagy pénz a következő heti frissítésre.

Már az is jó reklámnak számít, ha a felújítás/beköltözés ideje alatt teljesen lefedjük a kirakatot és nagy betűkkel kiírjuk, hogy „Itt hamarosan TURI nyílik! Nyitás: Február 20-án, HÉTFŐN”

Akik az első héten bejöttek hozzánk, azonnal meg fogják kérdezni (akkor is ha nem vettek semmit(!)), hogy mikor jön az új áru? Erre a kérdésre mindig késznek kell lennünk pontosan válaszolnunk! Ha megkérdezi az egyfajta dicséretet jelent, mert lefordítva azt jelenti, hogy tetszett neki, amit nálunk látott és máskor is el akar jönni! Biztosan be fognak az általunk megjelölt időben nézni hozzánk, ne okozzunk nekik csalódást.

Tehát legyen új ruhánk a következő héten is! A kétheti forgalom bevétele, már elég lesz arra, hogy a harmadik hét új árukészletét megvásároljuk és beindul az üzlet!



5. 8. A minőség javítása – a szösztelenítő használata



Sok kiskereskedő találja szembe magát azzal a problémával, hogy a megvásárolt termékek között olyan darabok is vannak, amelyek ki vannak vagy a dörzsöléstől vagy a sok mosástól bolyhosodva. Ez pamut termékeknél főleg a hónaljban és a mandzsetta résznél, nadrágok esetén az ületénél, míg kötött felsők esetén mindenhol előfordulhatnak. Ezek a kis bolyhok akár 1 minőségi osztály mínuszt is okozhatnak 1-1 ruha darab esetén. Ezek a kis hibák azonban egy egyszerű kis eszközzel és egy kis időráfordítással könnyen kijavíthatók.

A legnagyobb elektronikai boltok polcain találjuk meg ezeket a kis szerkezeteket, melyeket szösztelenítőknek hívnak a kereskedők. Az olcsóbbak már pár ezer forintért megvásárolhatók. Ezekkel a kis gépekkel csodákat lehet művelni a bolyhos ruhadarabokkal pár perc alatt.

Megvásárlásukkor csak arra kell figyelni, hogy bár drágább, de mindenképpen ne az elemes, hanem a hálózatról üzemeltethetőt kell megvásárolni. Az elemes sajnos nagyon hamar lemerül és egy kereskedőnek, akinek lehet, hogy naponta 4-5 ruhadarabot is meg kell a bolyhaitól szabadítania, nincs ideje, sem türelme állandóan a töltéssel bajlódnia.







6. Az egyik legfontosabb dolog, amelyre mindig figyelni kell – Mit vegyünk? Hogyan, mit és mikor értékesítsünk?



6. 1. Szezon előtt már értékesítünk!



Nagyon fontos, hogy már szezon előtt 1 hónappal ki kell tenni a ruhákat, ez azt jelenti, hogy augusztus elején, nálad már a hosszú ujjú felsők és a hosszú nadrágok már mind kaphatók lehessenek, szeptemberben már a téli kabátok is ki legyenek téve, és decemberben már a farsangi ruha ott legyen a kirakatban (lehet, hogy valaki már szilveszterkor is felveszi azt). Nem kell, hogy csak az legyen a boltodban, de a vevőidnek már látniuk kell MOST, hogy amikor Ők, majd ezeket a termékeket keresni fogják, ezek nálad megtalálhatóak, és el fognak érte jönni.

Két féle vevő van:aki előre vásárol (nekik van pénzük),és akik csak akkor veszik meg már a ruhákat, amikor már nagyon kell (ők azok, akiknek nincs pénzük vagy idejük vásárolni).

A nagyon divatos ruhákban járók az első kategóriába tartoznak, akik viszont nem mindig öltöznek divatosan a második kategóriába. Nekünk mindkét vásárló pénzére szükségünk van!

Már hetekkel előre a nálunk vagy a boltunk előtt járók fejében el kell ültetnünk, hogy nálunk VAN, nálunk MEGKAPHATÓ az a termék, amelyre nekik szükségük van, vagy szükségük lesz! Ha majd eljön az ideje azonnal hozzánk fognak sietni, hogy bevásároljanak. Nem mellékes ez, hiszen az a tendencia, hogy, ha már bevásároltak egy szezon termékeiből, újabb ruhákat már nem fognak vásárolni, hiszen nincs rá szükségük, vagy pénzük.

Tehát a jó kereskedő már szezon előtt kínálja a portékát, amikor a többi kereskedő még ki se rakta a következő szezon ruháit. Akkor a következő szezon ruháit nálad fogja beszerezni a kedves vevő és nem a konkurenciánál – ahogy egy használtruha kiskereskedő tanított engem, aki akkor már 15 éve vezetett sikeresen egy boltot.

De ha ma az ember bemegy, egy új ruhát árusító múltiba, ugyanezt a szisztémát látja maga előtt. Egy hónappal korábban már kint van a következő évszak/szezon ruhája.



6. 2. Mit áruljunk? Női, férfi vagy gyerek ruhát?



Sok jövendő használtruha kereskedőnek tettem már fel a kérdést, milyen ruhát akar tartani a boltjában? A válasz pedig ez volt: mindenkinek akarok kínálni ruhát. Női, férfi, és gyerek ruhát egyaránt szeretnék árulni. Azonban a bolt sikerét a vevőkörünk fogja megadni. Tehát a kezdő készletet mindenki részére összeállíthatjuk, de a későbbiekben már csak azoknak kell árut vásárolnunk, akik vásárlásaikkal megtisztelnek minket.

Mit jelent ez a számodra?

Ha kifogytál a pólókból, de a nadrágot nem vitték el, akkor logikusan csak pólót fogsz nagy mennyiségben hozni a nagykereskedésből, nadrágot viszont csak óvatosan vásárolj, ha módod van rá inkább csak a raktárból frissítsd a bolti készletet.



6. 2. 1. 15. 000 fő felett



A tapasztalat a következő: 15.000 fő fölötti városok belvárosában található vegyes ruházatot értékesítő boltok forgalmának 70 %-át a női ruhák adják (azokon belül is a 70 %-ot a női felsők teszik ki), mintegy 25 %-ot adnak a gyerek ruhák, és mintegy 5 %-ot a férfi ruhák. A férfi ruhákat jellemzően nagyon nehéz eladni, ennek egyetlen oka, hogy a férfiak jelentős része nem jár turiba.



6. 2. 2. Óvoda/iskola van a közelben



Óvodák/iskolák közelében ez az arány akár meg is fordulhat. Ezért érdemes megfontolni, hogy ilyen helyen nem lenne-e érdemesebb csak gyerek ruha boltot nyitni.

Az egyik kiskereskedőnk esete jól példázza ezt: egy budapesti lakótelep szívében az óvodával szemben nyitotta meg boltját. Kezdetben felnőtt és gyerek ruha egyaránt megtalálható volt benne. A vevők viszont szinte kizárólag csak gyerekruhát kerestek nála, így okulva a vevői igényekből, fél éven belül megszüntette a felnőtt ruházatot, és ma már csak baba és gyermekruhát tart.



6. 2. 3. Vidéken/falun viszont



Gondolok itt a 3-10. 000 fős kisebb településekre - érdemesebb mindent árulni. Itt mi vagyunk a helyi butik, mi öltöztetjük a falu apraját-nagyját. Falusi boltok szinte élet-halál harcot folytatnak a jó minőségű, de olcsó férfiruhákért.

Most, hogy így átnéztük a dolgot érdemes átgondolni, hogy milyen legyen az első árukészletünk. Az igazság az, hogy idővel, már azt fogjuk árulni, amelyre igény van a vevőink körében. Elfogytak a női csőfarmerek? Azt fogjuk beszerezni. Jön a szilveszter? Női alkalmi ruhát kell beszereznünk. Kifogytunk a női felsőkből, azt kell vennünk, stb.

Ettől függetlenül ismerek több olyan kiskereskedőt, akik csak célzottan egy-egy korosztályt céloztak meg a boltjukkal és mégis sikerült nekik a vállalkozás. Ők mind kivétel nélkül saját tulajdonban lévő ingatlanban üzemeltetik a boltjukat, így alacsony rezsiköltséggel tudnak üzemelni. A legtöbben azonban minden korosztály és nem felé tartanak árukészletet, hogy minden potenciális vásárlót bevonzzanak a boltjukba.



6. 3. Érdemes-e préselt bálát venni?



Ezt a pontot azért tartom érdemesnek megvitatni, mert sok kiskereskedő szinte hetente eljátszik azzal a gondolattal, hogy ki kellene próbálni a préselt bálákat is. Olyan olcsón kínálják őket, de félnek a kockázattól. Remélem, a következő sorokkal tudom segíteni azt, hogy mindenki tisztábban lásson ebben a témában.

Sokan nem tudják, hogy a lepréselt ruhából, hogyan kell a gyűrődést eltávolítani, és gyűrötten nem tehetik ki a vevőknek. Mikor megérkezik a bála és átvágják a pántot rémülten látják a borzalmasan összegyűrődött ruhákat.



6. 3. 1. Három megoldás van a gyűrődések eltávolítására:


A ruhákat egyenként, mindkét oldalán le kell porlasztott vízzel kezelni, majd ki kell vasalni a ruhadarabokat (a porlasztott víz használatát mellőzni lehet, ha ipari vasalót használunk, mert ott a gőz mennyiségét tudjuk állítani). Ez egy elég hosszadalmas és időigényes folyamat.

- FÁRADTSÁGOS,

- FOLYAMATOSAN OTT KELL ÁLLNI A VASALÓ DESZKA MELLETT.A másik lehetőség, ha a ruhák mindkét oldalát porlasztott vízzel (porlasztófejjel ellátott ablakmosó flakon kitűnően megfelel erre a célra) egyenként benedvesítjük, majd szárítógépben szárítjuk meg őket 4-5 kilójával. (Egy használt szárítógép már 15.000 Ft-ért beszerezhető!).

- LEGGYORSABB, 30 PERC 5 KG RUHA

- ENERGIATAKARÉKOS,

- AMÍG A SZÁRÍTÓGÉP MEGY, MI MÁST IS CSINÁLHATUNK.A harmadik módja, ha mosógéppel kimossuk a ruhákat és szárítógépben megszárítjuk.

- SOK ÁRAMOT IGÉNYEL, A MOSÓGÉP ÉS A SZÁRÍTÓGÉP IS MEGY.

- HOSSZADALMAS MIVEL A SZÁRÍTÓGÉPNEK A TELJES PROGRAMOT VÉGIG KELL CSINÁLNIA, 60-90 PERC 5 KG RUHA.

- A RUHÁK ILLATA FRISS LESZ, MIVEL A MOSÁS / ÖBLÍTÉS KIVETTE A KELLEMETLEN SZAGOKAT.

Amennyiben a szárítógép segítségével végezzük a ránctalanítást, figyeljünk arra, hogy ahogy a szárítógép lejár, mindjárt vegyük is ki lehetőleg még melegen a ruhákat, és tűrjük is össze, mivel így megspóroljuk a vasalást. A szárítóban szárított és megfelelően összetűrt ruhák ugyanis majdnem olyanok másnapra, mintha vasalva lettek volna.

Jelenleg két féle tömegben lehet préselt bálát vásárolni. Az egyik a kb. 400-500 kg-os, a másik a 45 kg-os préselt bála.



6. 3. 2. A 4-500 kg-os préselt bála



Ezek a bálák származási helye általában Anglia és Hollandia.

Sokan megpróbálják ezt az alacsony beszerzési ára miatt, de nagyon kevesen foglalkoznak ezzel hosszútávon.

Beszerzési áruk a 0,4-1 Euró/kg között van.

Egy kis boltnál a fő problémát az okozza, hogy többféle árut kell forgalmaznia, ezek a bálák pedig le vannak legtöbbször válogatva különböző árufajtákra (pl. csak farmer, csak tréningruha, csak gyerekruha, sokszor előfordul, hogy a téli-nyári vegyesen van préselve), így sok megvett ruhában csak áll a pénz, amit pedig másra – éppen, amit venne a vevő – nem marad pénz. A mix bálákkal az a probléma, hogy nem arányosan elosztva találhatók benne a ruhák és lehet, hogy sok nadrágot kap valaki, holott neki sok felső kellett volna, vagy sok benne a nyári és pont jön az ősz.

Megfelelő méretű raktárra is szükség van, hiszen 4-500 kg plusz ruha raktározását is meg kell oldani. Az a tapasztalat, hogy 10 kiskereskedőből egy, aki szinte csak ilyet vásárol, kb. kettő évente egy-két bálát bevállal, a többiek egy próba után örökre hátat fordítanak ennek a terméknek.

Két oka van annak, hogy hátat fordítanak ennek az árunak:az első, hogy nem tudják, miként kell a gyűrődést kivenni a ruhákból (ezért írtam le fentebb, hogy mindenki, aki elolvassa a könyvemet, tisztában legyen vele),nem a megálmodott minőséget kapják.



Ezzel kapcsolatban még a következőre hívom fel a figyelmet. Csak olyan kereskedésből vásároljunk, aki bizonyítottan külföldről szerzi be a báláit. Sajnos egyes magyar nagykereskedések (én is jártam már ilyenben), a kiskereskedelmi boltjaikból megmaradt kacatokat bálázzák be (van prés- vagy bálázó gépjük) és értékesítik az interneten, mint angol vagy holland bálás árut, ami csak annyiban igaz, hogy a ruhák eredetileg valóban onnan érkeztek, de ezek sajnos már agyon vannak válogatva és a bálák tartalma már csak géprongyként jelent értéket.

Bár egyik ismerősöm ezt is megoldotta és remek vállalkozást csinált belőle. Vásárolt egy vágó gépet. Csak kizárólag olyan bálákat vásárol, amelyekről tudja, hogy magas a pamut tartalmuk. A jobb ruhákat a boltjába viszi, a géprongyot, pedig a vágógépével megfelelően feldolgozza, és mint géprongyot értékesíti 200 Ft/kg-os áron.

Álljon itt néhány példa olyanokról, akik rendszeresen használják ezeket a termékeket:



1. példa:

Egy kiskereskedőnk (20.000 fős kisváros főterén van az üzlete, a város fürdőváros, sok a német, de jellemzően inkább a magyar turisták látogatják). Mindent árul 45 m2-es boltjában, de egyvalamit kifejezetten mindig tart: vékony női (szezonnak megfelelően rövid vagy hosszú ujjú) női felsőket. Egységesen 300 Ft/db-os áron értékesíti a női pólókat.

500 kg-os préselt női felsőket tartalmazó bálákat vásárol mindig. Tavasszal rövid ujjú bálákat, nyár végén hosszú ujjúakat. Ezeknek kb. 20%-a extra minőségű 60 %-a I. osztályú és 20%-a géprongy. Egy jobb minőségű bála általában kb. 250 Ft/kg-os bruttó áron már megkapható. Egy kilóban kb. 5 db póló fér bele. Egy bálából 2000 db póló eladható minőségű, így könnyű kiszámolni, hogy Ő 125.000 Ft-ért vásárolja a bálát, és kiárul belőle 600.000 Ft-ot.

Minden egyes darabot ipari vasalóval átvasaltat az alkalmazottjával. Az alkalmazott heti 5*4 órát vasal, és így mindig csak azt a mennyiséget készíti elő, amennyi a bolt másnapi igénye. A kivasalt női felsőket naponta viszik be a boltba, más áruk frissítése heti rendszerességgel történik. A lényeg a következő: az árura még kb. 50.000 Ft-ot rá kell költeni/dolgozni, mire a boltba bekerülhet (bálánként), vagyis a kereskedőnknek több mint 400.000 Ft bruttó nyeresége van 1 ilyen bálán. Elmondása szerint évente 6-8 ilyen bálát dolgoz fel és ad el (3-4 tonna ruha csak női felsőből évente!). 2009 óta foglalkozik ilyen bálákkal. Minden más terméket nem préselt formában vásárol más nagykereskedésekben.

2.példa

Egy másik kiskereskedőnk évente vásárol 1 db 500 kg-os gyerek bálát, és azt teszi ki a vevőinek az első osztályba. Ő mossa és vasalja is a ruhákat. Az 500 kg-os bála nem fedezi az egész éves vevői igényt, de mivel igen szép haszon van elmondása szerint egy-egy bálán, mindig bevállalja.



3. példa:

Ez egy negatív/pozitív példa: egyik kiskereskedőnk (16.000 fős kisváros, több mint tíz éve foglalkoznak használtruhával) rendszeresen vásárol 500 kg-os bálát, pedig az első rendelése felemásan sikerült. Telefonon rendelte meg a bálát, amelyet kb. 4 napra rá kapott meg. A sofőr ledobta a ’platóról’ a bálát, kért egy aláírást és már el is viharzott. Az ügyfelünk kibontotta ott az utcán (mivel az 500 kg-ot nem tudta megmozdítani), és amilyen hamar csak tudta, behordta a raktárába, hogy a kíváncsi szemektől elrejtse a bálát. A hordás közben látta, hogy nagyon szép színesek a ruhák, nem agyonmosottak. De amikor egyesével a raktárban a férjével átnézték a ruhákat, minden darab ruha szakadt vagy lyukas volt. Ha csak a 30 vagy 40%-a lett volna lyukas nem érdekelte volna, legfeljebb ebből a kereskedésből nem vesz többet, de minden darab lyukas vagy szakadt volt és így eladhatatlan!

Azonnal felhívta a nagykereskedést és elmondta a panaszát. Az ügyintéző nagyon kedves volt, és megígérte, hogy kicserélik a bálát, csak annyit kérnek, hogy a ruhákat csomagolják be nagyjából a visszaszállítás miatt. Két nap múlva meg is érkezett a csere bála, amellyel már nem is volt semmi baj. Azóta is rendszeresen vásárolnak préselt bálákat. A tanulság ebből az, hogy merjünk reklamálni. Azt is észre kell venni, hogy az első probléma jelentkezésénél nem kell azonnal hátat fordítani az egésznek.



4. példa

Ez a kiskereskedő csak és kizárólag préselt 500 kg-os bálákat vásárol. Az üzlethelyiség bérelt. A település ahol értékesít egy 12.000 fős kisváros 2-3 turival. Az üzleti szisztémája a következő: A megvett 500 kg-os bálát 4-5 hét alatt teszi be apránként a boltba, amely kb. 60 m2-es. Nem vasalja, nem mossa őket. Úgy gyűrötten, de mindet vállfára akassza ki. Minőség szerint csinált 500, 300 és 100 Ft-os vállfasorokat. A vevők elég nehezen fogadták el az így kínált terméket, de egy idő után hozzászoktak a gyűrött termékekhez és kialakult a bolt saját vevőköre.

6. 3. 3. A 45 kg-os préselt bálák



A 45 kg-os préselt bálák általában a tengerentúlról érkeznek kanadai vagy amerikai forrásból. Az 500 kg-os báláktól általában drágábbak, de a kisebb mennyiség miatt mégis talán kedvezőbb a vásárlásuk.



Beszerzési áruk a 0,4-2 Euró/kg között van.

A nagykereskedésekben nem ritka az 50-70 féle válogatás évszak, nem, minőség és fajta szerint. Szinte minden ruhafajtát különválogatva lehet megvásárolni.

Ilyen válogatások: Zokni, harisnya, gyerek tréning alsó, gyerek tréning felső, felnőtt tréning alsó, felnőtt tréning felső, alkalmi ruhák, férfi rövid ujjú ingek, férfi hosszú ujjú ingek, flanel ingek, női rövid ujjú ingek, csak toppok, női hosszú ujjú ingek, farmer nadrágok női/férfi külön, szövet nadrágok, rövid ujjú pólók nőknek férfiaknak külön-külön, hosszú ujjú pólók nőknek férfiaknak külön-külön, sínadrágok, síkabátok dzsekik, leggings, fehérnemű, férfi úszó bála, női fürdőruha bála, stb. stb. stb. Egyes fajtákból 2-3 féle válogatás is megtalálható.



Például: férfi rövid nadrágból: van külön

- háromnegyedes vászon,

- a térdig érő vászon,

- a sport rövid nadrágok és azon belül is külön szedve

- a susogó anyagú rövid nadrágok,

- külön a férfi fürdőruha sortok.



Ha ebből valaki nem találja meg a neki valót, az vessen magára.

Egyes nagykereskedésekben az egyes válogatásokból egy-egy bála ki van nyitva így megtekinthető az is, hogy mi van benne, vagyis így már nem is annyira zsákbamacska, hogy mit veszünk meg.

A bálák általában többféle minőséget is tartalmaznak eltérő arányban. Ezekről a minőségekről és arányokról érdemes az eladókat kérdezni. Összességében elmondható, hogy a bálák 90%-a tartalmaz kb. 10% krém, 30% extra és 50% első osztályt, és 10% géprongyot (ezek vagy erősen foltos ruhák, vagy az acélpánt által megvágott ruhák). A bálák kb. 10%-a ennél magasabb minőséget képvisel. Előfordul, hogy csak krém vagy csak extra ruhát tartalmaznak.



6. 4. A legtöbb kereskedés gyűjtőzsákos terméket vagy fajtánként leválogatottat árul, mit kell ezekről tudnunk?



Akik csak extra és krém ruhákat szeretnének tartani a boltjukban, azoknak csak és kizárólag minőségre leválogatott termékeket szabad megvásárolniuk!

Ez alól természetesen kivételt képez, az az eset, amikor valaki a gyűjtőzsákok krém-extra részét az egyik, és az első osztályú részét egy másik boltban igyekszik értékesíteni. A zsákokban lévő szemét az mindenképpen a kukában fogja végezni.

Minden nagykereskedés szívesen segít abban, hogy a megálmodott minőségű ruhát megmutassa a leendő vevőnek.



6. 4. 1. A gyűjtőzsákos termék



A gyűjtőzsákos ruha ára töredéke általában a leválogatottnak, de megtalálható benne általában minden. Gondolok itt mind a négy évszak ruháira, gyerek és felnőtt ruhákra vegyesen. Csecsebecsék, cipők, játékok is előfordulnak, és 20%-a általában géprongy. Ha talál egy jó nagykereskedést, ebből a termékből lehet a legtöbb nyereséget kihozni, de sajnos hosszú ideig áll a pénzünk az elfekvő készletekben, hiszen a télit, nyáron nem tehetjük ki.

Én mindig csak azoknak javaslom a gyűjtőzsákost megvásárolni, akik a boltjukban, vagy vállalkozásukban a krém-I. osztályú ruhát is értékesíteni tudják.

Ha egy új nagykereskedést akarunk kipróbálni és gyűjtőzsákos terméket akarunk vásárolni, mindig kérjük meg az eladót (sok nagykereskedésben megengedik ezt), hogy néhány zsákot csak próbaképpen nyisson ki. Amennyiben a megbontott zsákok tartalma elnyerte a bizalmunkat, már nyugodtabban ad ki mindenki több száz kiló megvásárlására pénzt.

A gyűjtőzsákos termékek között is négy féle gyűjtést különböztetünk meg:



6. 4. 1. 1. Az iskolai gyűjtés

Ez a legjobbnak mondott gyűjtés. Annyit kell róla tudni, hogy mivel iskolákban történik a gyűjtés ezért általában több a gyerekruha benne, mint más gyűjtésekben. A ruhák, mivel általában a szekrényből kerülnek elő ezért mosottak, sokszor vasaltak is. Általában az áruk is ezeknek a gyűjtéseknek a legmagasabb. Játékok, cipők egyaránt megtalálhatók benne. A gyűjtések kb. 5%-a iskolai gyűjtés.



6. 4. 1. 2. Door to door gyűjtés

A házaknál történő gyűjtés. A tapasztalat szerint ezek a ruhák is általában mosottak, vasaltak. Mivel nem csak a gyerekes házaknál, hanem közép és időskorúaknál is történik a gyűjtés, ezért a ruhák kor szerinti eloszlása tükrözi az életkori eloszlást is a gyűjtés helyén. Játékok, cipők egyaránt megtalálhatók benne. A gyűjtések kb. 45%-a door to door gyűjtés.



6. 4. 1. 3. Gyűjtő konténeres gyűjtőzsákos

Ez a legrosszabb minőségű gyűjtés, jellemző rá, hogy általában maga a csomagolás is hihetetlen összevisszaságot mutat. Ha egy bálán belül nagyon sokféle csomagolást találunk, biztosak lehetünk benne, hogy konténeres gyűjtéssel állunk szemben. A gyűjtések kb. 50%-a gyűjtő konténeres gyűjtés. Előnye, hogy olcsóbb áron kínálják a nagykereskedések mint az előző két terméket.



6.4.1.4. A vásárolt vagy más néven cash4clothes

Ez a ruhafajta kb. 2010-től létezik a piacon, és szinte csak Nagy-Britanniában alkalmazzák. A válogató üzemek 0,2-0,5 Font-ot adnak egy-egy jobb ruháért a magánszemélyeknek Az ezekből összejött ruhák kerülnek bele ezekbe a ruhacsomagokba. Ezek a csomagok minden esetben csak krém ruházatot tartalmaznak. Kialakulása a nagyon nagy versenynek köszönhető, amely a szigetország használtruha gyűjtői között az utóbbi időben kialakult. Sajnos megjelenésével a normál gyűjtőzsákos áru minősége tovább romlott, hiszen az így beszerzett darabok már nem kerülnek bele a kitett csomagokba.



6. 4. 2. A fajtánként leválogatott



Sok nagykereskedés veszi a fáradtságot és a külföldről behozott gyűjtőzsákos termékeiket fajtára szétválogatják. Így szinte minden terméket meg tudunk kapni, minden minőségben. Ezek a csoportosítások általában jól lefedik a kiskereskedői igényeket.

Szinte minden kereskedés más-más leválogatási szisztémával dolgozik. Sokan teljesen szétválogatják a három évszakosra a ruháikat (nyár, ősz-tavasz, tél). Mások két évszakos válogatást csinálnak: ősz-tél, és tavasz-nyár. Mások csak a minőség szerint válogatják a ruhákat és négy évszakosként értékesítik a termékeiket. De találkozni olyan kereskedéssel is, aki a télibe tesz 20% nyárit is és a nyáriba tesz 20% őszi-télit (nem akarnak sok elfekvő készletet ők sem).



6. 4. 3. Saját válogatás



És végül itt említeném meg azokat a kereskedéseket is, akik megengedik, hogy a bálákat megbontva mindenki maga válogasson kedve szerint a ruhák között. (Ilyet is lehet találni!). Annyi kikötést szoktak csak tenni, hogy a bála hány %-át kell megvásárolni.



6.5. Angol, német, svájci, olasz, holland, kanadai-amerikai ruhát vegyek?



Ezt a részt azért tettem be, mert sok kereskedőnek néha elapad a beszerzési forrása és hirtelen kell nagykereskedői forrást keresniük. Remélem meglátásaimmal jó irányba tudom terelni a tisztelt kiskereskedőket.

Jelenleg ma Magyarországon a legtöbb kiskereskedés angol ruhát igyekszik tartani, de mivel Nagy-Britannia képtelen ezt az igényt kielégíteni, így szinte minden kiskereskedésben megtalálhatók más országok termékei is.

Általában nem az a kérdés, hogy mely országból érkezett az a ruha, amelyet a boltunkban árulunk. Olyan nagy különbségek vannak ugyanis nagykereskedések és nagykereskedések között, hogy nekünk kell kiválasztanunk azokat a nagykereskedéseket, amelyek áruját elég jónak találjuk az elképzelésünkhöz, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a boltunkhoz. Azonos nemzet ruháit értékesítő használtruha nagykereskedések között is hatalmas különbségek lehetnek.

A boltunk nem attól lesz sikeres, hogy mely nemzet ruháit tesszük ki bennük, hanem a helytől, az üzletpolitikánktól, az árainktól és tőlünk. Valójában ebben a könyvben erre szerettem volna rávilágítani.

Mi magunk nem egy esetben találkoztunk olyan kiskereskedőkkel, akik már 15 éve például csak holland ruhákat forgalmaztak és vígan megéltek, míg mellettük az angol ruhákat árusító üzletek csak vergődtek, pedig sokak szerint az angol ruháknak nincs párjuk.

Mi magunk a nagykereskedésünkben svájci, kanadai-amerikai, olasz, angol, holland és belga ruhákat értékesítettünk. Ezzel is csak arra szeretnék rávilágítani, hogy nem az a lényeg, hogy mely nemzetből, hanem hogy mit árulunk.

Hogy miért ilyen sok nemzet termékéből állt össze a nagykereskedésünk palettája? Mert ezeknek a nemzetek ruhaválogatásainak olyan jellemzői voltak, amelyekkel a kiskereskedőink maximálisan meg voltak elégedve és mi azt néztük, hogy ha nekik jó, akkor lesz nekünk is jó.



Ezért nagykereskedésünkben az alábbi termékeket értékesítettük:

Bálás ruhazsákjainkban:

- holland iskolai gyűjtésű ruhát tartottunk, és bezárt holland bolti készleteket.



Nem teljes részletességgel csak 1-2 válogatást megemlítve mutatnám be nagykereskedésünk használtruha nemzetek szerinti sokszínűségét:

- angol kötött pulóvereket tartottunk, és angol divat mixet,

- olasz szoknyákat és női blúzokat és férfi ingeket - mert hihetetlenül divatosak,

- kanadai-amerikai tréning alsókat - mert sok a márkás köztük és a vevőink igényeit elérhető áron csak ez a forrásunk tudta kielégíteni,

- svájci csőfarmereket és női pólókat,

- belga gyermekruhát,

- holland női felsőket, mert abban sok a nagy méret,

- holland és svájci ágyneműket és gumis lepedőt.

A következőkben a saját tapasztalatainkat írom le, mely kereskedésektől függően nem biztos, hogy mindig igaz. Remélem azért, hogy valamilyen útmutatásul azért fog szolgálni.



Az évek hosszú során megtapasztaltak alapján a következőt lehet elmondani:



6.5.1. Az angol-ír

A magyar vásárló közönség nagyon megszerette az angol divatot, egyedi a szabás és a divat tekintetében. A ruhák sötétebbek, mint más nemzet ruhái. Sokszor erősen érződik a ruhákon a fertőtlenítő szaga (de ez nem minden nagykereskedés ruháira igaz!). Anyaguk tekintetében kiemelkedően tartósak. Az angol márkák nagyon ismertek és közkedveltek a magyar vásárlók körében. Sajnos az utóbbi időben az angol plázákat elárasztották a német tulajdonú üzletláncok így ma már egy angol bála fele német pláza márkás ruhákkal van tele.



6.5.2. Az olasz

A ruhák nagyon divatosak. Főleg a fiatalabb korosztály esetében a ruhák szabása merész vonalú, és nagyon színesek. Az olasz márkák egy-két kivétellel, nem ismertek a magyar vevők körében, a csomagokban nagyon kevés a NAGY márka (az is általában FILA, Umbro és Armani).



6.5.3. A svájci

A magyar plázákban az összes olyan márka megtalálható, amelyet egy svájci bála tartalmaz. A zsákok sok-sok pláza márkás terméket tartalmaznak, ezek nagyon ismertek a magyar vevők körében (Pláza márkák lásd. az 5.1. alatt)

Sajnos kevés keresett márkát tartalmaznak általában (Lásd. Nagy márkák – Pláza márkák 5.1.).



6.5.4. A német

A magyar plázákban az összes olyan márka megtalálható, amelyet egy német bála tartalmaz. A zsákokban sok a pláza márkás termék, általában alacsonyabb áron kínálják a nagykereskedések, mint az előbb felsorolt nemzetek ruháit forgalmazó kereskedések. Kevés nagy márkát tartalmaz, a ruhák színe sokszor nem élénk, hanem pasztellszínű, amelyet a magyar vevők nem annyira szeretnek.



6.5.5. A holland

Sok a pláza márkás termék, de ezek nagy része 2-3 márka közül kerül ki: H&M, C&A, ZARA. Általában alacsonyabb áron kínálják a nagykereskedések, mint az előbb felsorolt nemzetek ruháit. A nagyméretű ruhák a holland ruhákban fordulnak elő a leggyakrabban (női méretek 44-52). A ruhák színe még a német ruháknál is pasztelebb színeket használ. Itt jegyezném meg, hogy több holland nagykereskedés gyűjt használtruhát Németországban is, így a gyűjtésük keveredik.



6.5.6. A kanadai-amerikai

Rendkívül jó ár-érték arányt képviselő áruk ezek, nagyon jók a szortimentek, sok a márkás termék (NIKE, Adidas, stb.). Az Outlet termékek hatalmas mennyiségben beszerezhetők ezekből az országokból. Az Outlet termékeknél a 30% általában Európában is ismert márka, míg 70%-a nálunk ismeretlen márkákból tevődik össze. Az Outletten kívüli termékek általában préselt formában érkeznek hazánkba, tehát utómunkát igényelnek, ha a boltunkba ezt az árut szeretnénk bevinni.



6.5.7. A norvég

Nagyon jó a norvég. Ajánlom mindenki figyelmébe! A Harry Hansen márkán kívül ismeretlenek a márkáik a magyar vevők számára. Mivel ott kicsit hűvösebb az időjárás, ezért a nyári ruhákból kicsit nehézkes bevásárolni, de a másik három évszakért érdemes ellátogatni a norvég nagykereskedésekbe.



6.6. Az első árukészlet mi legyen?

6.6.1. Ha 300.000 Ft-unk van árura és vállfás boltot akarunk működtetni.

A legjobb tanács ebben az esetben az lenne a részemről, hogy még legalább 200.000 Ft-ot jó lenne gyűjteni ehhez az összeghez. Ha azonban mindenképpen valaki ennyit szán az indulásra, azért nem lehetetlen ekkora összegből sem elindulni.

Ekkora összegből, csak igényes, krém minőségi ruhákkal nem lehet egy 35 m2-es boltot megtölteni. Ekkora összeg csak extra – I. osztályú ruhákra is csak szűken elegendő. Lássuk miért:

Ezek a ruhák kb. 1000-2000 Ft/kg áron beszerezhetőek.



Kalkuláció:

75 kg ruha 1000 Ft/kg – os áron az 75.000 Ft.

112.5 kg ruha 2000 Ft/kg áron az 225.000 Ft.

Azaz összesen 300.000 Ft-ot költöttünk. Van 187,5 kg ruhánk.

Ha egy kilogramm ruhára átlagosan 3 db-ot veszünk (rövid ujjú pólóból 5 is esik egy kilóba, de pulóverből csak 2-3, férfi farmer nadrágból 1 db 1 kiló, női farmerből 2 db esik egy kilóba), akkor 562 db vállfázni való ruhát kapunk mely 18 méter állványhosszra elegendő (30 db vállfa/m). Egy 35 m2-es boltban körben dupla vállfasort feltételezve középen pedig egy egyes sort akkor kb. 37 méter vállfasort kell megtöltenünk áruval (2x7+2x7+2x3+3=37m). Nekünk viszont csak 18 méternyi van.

Két megoldás van ilyenkor:



6.6.1.1. Ritkábban tesszük a vállfákat

Ebben az esetben az első héten egy szellős hamar átnézhető boltkészlettel várjuk a vevőket. A boltunk kb. 1 hónap alatt fogja elérni a normális 30 db/m-es ruhamennyiséget. Nem kell félni ettől a módszertől. Ha mindenképpen ebben a bolthelyiségben akarunk kezdeni és csak ennyi pénzünk van, és csakis ezt a minőséget, akarjuk tartani ez egy kedvező megoldás.

6.6.1.2. Gyűjtőzsákos termék vásárlása

A másik lehetőség, hogy a gyűjtő zsákos termék megvásárlásával töltjük fel a boltot a következő módon: 200.000 Ft-ból venni kell originál gyűjtőzsákos árut, ki kell bontani, el kell készíteni az értékesítésre (mosás, vasalás, vállfázás, stb.). Be kell tenni a boltba, és azonnal kiderül, hogy mi nem volt a zsákokban, vagy mi volt kevés. Ekkor a megmaradt 100.000 forinttal el kell menni egy olyan kereskedésbe, ahol van fajtára és minőségre leválogatott ruházat és a boltunkból hiányzó termékeket meg kell venni. A további vásárlásokat már csak a leválogatott termékekből kell megvenni. Így lassan kialakul, azaz árukészlet, amelyet már korábban szerettünk volna tartani, és amely találkozik a jövendő vevőink igényével is. Ezt a lehetőséget, csak azoknak a leendő kiskereskedőknek javaslom, akik kistelepüléseken (3-15.000 fő) akarnak nyitni és az első osztályú termékek nagyobb kezdeti mennyisége nem probléma.

Kalkuláció:

A 200.000 Ft-ért 550 Ft/kg-os áron (középár) gyűjtő zsákos terméket vásárolunk, az 364 kg ruha. Ennek kb. 70-80%-a értékesíthető. 70%-al számolva az 255 kg ruha mely 3 darabbal számolva az 765 db vállfázható ruhát jelent. Sajnos ezek a zsákok minden esetben 4 évszakosak, azaz csak a fele megfelelő szezonálisan most a boltunkba. Az viszont csak 382 db ruhát jelent. De mi van akkor, ha kitesszük az ellentétes évszak ruháját is mondjuk a beszerzési ár + 20%-ért?

Például:

1 téli kabát 1 kg súlyú, a vásárolt ára 550 Ft x 1,3=715 Ft (a zsák 30%-a kuka ezért a kidobott áru értékét bele kell kalkulálnunk a maradék áruba).

715 Ft x 1,2 =858 Ft (20% nyereséget teszünk az árra)

Ha ilyen áron teszünk ki nyáron egy téli ruházatot, valószínűleg meg fogják venni. Az alacsony árfekvésű téli áru miatt, a forgalmunk nagy lesz, a vevők hamar továbbadják az ismerőseiknek, hogy milyen áron lehet nálunk vásárolni. A bevételből vásároljunk az évszaknak megfelelő ruházatot.

Miért éri meg 550 (715) Ft-ért originál zsákot vásárolni?

Ez tulajdonképpen az első osztályú áru ára. De mi ezért az árért kapjuk a krém, az extra és az első osztályú termékeket is. E miatt extra nyereség landol a kasszánkban.

Természetesen ezeket az ötleteket csak azok a boltok tudják felhasználni, akik első osztályú ruházatot is tartanak a boltjukban.

6.6.2. Ha 500.000 Ft-unk van



Ebből egy 35m2 boltot extra ruhából már majdnem fel lehet tölteni főleg, ha olyan 2000 Ft/kg-os átlagáron már be tudunk vásárolni egy nagykereskedésben (lehet ilyet találni!). Érdemes több nagykereskedést megnézni mielőtt kiadnánk plusz pár 100.000 Ft-ot. De ha más nagykereskedésekhez képest valamilyen igen alacsony áron találunk, krém-extra ruhát arra rögtön le kell csapni. Érdemes telefonon érdeklődni, hogy a minket érdeklő árufajtákból a kiszemelt nagykereskedésben van-e 2-300 kg raktáron, amiből mi elindíthatnánk egy boltot. Főleg gyerekruha esetén fordul elő, hogy nincs annyi ruha egy nagykereskedésben, amelyből egy boltot fel lehetne tölteni. Mielőtt hosszú körutakra indulnánk érdemes telefonálni.



6.6.3. Ha 1.000.000 Ft-unk van árura



Ezért az összegért már azt tudunk venni, amit szeretnénk tartani. Természetesen egy 80 m2-es boltot csak krém ruhából kevés lenne belőle berendezni, de egy 35-40 m2-hez már elegendő.



6.7. A bizományos értékesítés



Vannak nagykereskedések, akik a krém és az extra ruhát kiszedik a zsákjaikból és a maradékot, vagyis egy bizonyos mennyiségű extra ruhát, az I. és II. osztályt pedig kiadják a boltoknak értékesítésre.

Tehát mondjuk, adnak 500 kg ruhát, amelyet a kiskereskedő átvesz. Az ára mondjuk 1200 Ft/kg (bruttó), áruljuk azt egy hétig 1800-2400 Ft/kg-os áron. Egy hét múlva megint megérkezik a kocsi. A nálunk lévő ruhát lemérik, és a hiányzó mennyiséget kiszámlázzák 1200 Ft-os áron. A megmaradt ruhát elviszik és helyette, megint ott hagynak 500 kg ruhát.

Ezzel kapcsolatban egy másik konstrukció is él. Extra – I. osztályú ruhát adnak 1.400 Ft/kg áron, illetve a heti kasszázott érték 60%-a a nagykereskedőé. 40% pedig a kiskereskedőé. A nagyobb értéket kell a nagykereskedőnek adni.

Miért lényeges ez?

Ha egy kiskereskedő sokat feketézik, akkor is a nagykereskedő az 1.400 Ft-os kilós árát megkapja. De ha a kiskereskedő becsületesen kasszázik, akkor elképzelhető, hogy a kasszázott érték 60%-a nagyobb összeg lesz mint az 1.400 Ft/kg-os áron számolva.

Miért fontos, hogy a nagykereskedő és a kiskereskedő is jól járjon?Mivel a szerződött partnerünktől szerezzük be csak a ruhákat, ezért hosszú távon kell biztosítani azt mindkét fél részére, hogy nyereségesen tud működni a rendszer. Ha csak a kiskereskedő járna jól egy üzlet kapcsán, akkor előfordulhatna az, hogy a nagykereskedő egy fél év múlva mondjuk becsődől és a kiskereskedőnek is e miatt - mivel másik nagykereskedői partnert nem talál -, be kellene zárnia a boltját. Viszont, ha a nagykereskedő nyereséges, akkor hosszú távon biztosítva lesz a kiskereskedő részére is a ruha utánpótlás.

Elegendő bevétel egy bolt fenntartásához a 40%-os bevétel?Egy jó forgalmú helyen elegendő bevétel.



Milyen előnyei vannak még ennek a konstrukciónak?A mi pénzünk nem fekszik áruban!Az induláskor az áru értékével nem kell számolnunk. Így egy indulásnál csak az alábbi költségekkel kell számolnunk: bérleti díj, pénztárgép, nyomtatványok, boltberendezés (állványok, asztalok, ládák).Kilósan értékesítünk és a kilós használtruha boltba, szívesebben járnak az emberek.A hetente teljes árucserét nagyon szeretni fogják a vevők és ez többszörös forgalmat jelent egy hagyományos bolthoz képest.Nincs elfekvő értékesíthetetlen készlet.



Mit kell még tudni erről a konstrukcióról?A jelenlegi magyar nagykereskedők jelentős része csak min. 60m2-nél nagyobb alapterületű bolttal köt szerződést.

Ha ilyen konstrukció is szóba jöhet, akkor telefonos érdeklődés után el kell menni személyesen is hozzájuk és meg kell nézni, hogy mit küldenek a kiskereskedőiknek, aki a legszebbet adja, és a legkorrektebbnek találjuk, azzal kell leszerződni. Érdemes döntés előtt még 1-2 már a nagykereskedővel kapcsolatban álló kiskereskedésbe is ellátogatni és ott a tulajdonosnál érdeklődni, hogy:Mennyire megbízható a nagykereskedőVan-e a minőségben ingadozás?Szokott-e csúszás lenni az árucserében?



Kiknek ajánlom?Tapasztalataim szerint bármekkora település nyerő vállalkozása lehet ez a típusú árukészlet. Két-három nagykereskedés foglalkozik ilyen értékesítéssel ma Magyarországon.



Mire figyeljünk?Minél sűrűbben cserélik az árut, annál nagyobb forgalmat tudunk lebonyolítani. Vannak kereskedések, akik csak havonta és vannak, akik hetente illetve kéthetente cserélik az árut.Szezonálisan küldi-e a nagykereskedés a ruházatot.Előleget, kauciót, biztosítékot csak óvatosan adjunk. Ha adunk az árut is vigyük magunkkal, nehogy csak várjuk, csak várjuk az árut, ami soha sem érkezik meg.A szerződés minden egyes pontját alaposan tárgyaljuk meg a nagykereskedővel! Maximálisan tartsuk be a szerződésben leírtakat, de a nagykereskedőtől is igényeljük annak betartását!



Miért rossz ez?Nem mi állítjuk össze, hogy mi kerüljön az 500 kilóba. Lehet, hogy sok felsőre lenne szükségünk és sok alsót kapunk néha. Keresik a bébit, de éppen olyan árut kaptunk, amelyben csak 110-es mérettől felfelé vannak ruhák.Más nagykereskedésből nem lehet árut hozatni. Így sok vevőt el lehet veszíteni.



Mit lehet mégis tenni?A vevőinket hozzá kell szoktatni ehhez a rendszerhez és választékhoz. Mindig mondani kell nekik, hogy amikor van, akkor kell megvenni, - „… a hétvégén már viszik az árut …” -, ezt megtanulják a vevők, és így többet is vásárolnak.Amit még tehetünk, hogy félretesszük nekik, ha most nincs pénzük és majd a jövő héten bejönnek érte, amikor lesz már pénzük. Ekkor nekünk a mérlegelésnél ki kell fizetnünk az eltett árut, de ha meggondolja magát, akkor legfeljebb a következő adagba visszatesszük.

Ezek alapján sokaknak biztos nagyon szimpatikus ez a bizományosi értékesítés, de a gyakorlat az, hogy a ruhák minősége és a bizonytalan összetétele miatt nem mindig ez a legmegfelelőbb megoldás. Ettől függetlenül ismerek kiskereskedőt, aki évek óta így értékesít a boltjában és mindennel meg van elégedve egy 3000 fős kistelepülésen.





7. Mit áruljunk? Ez az a fejezet, ahol néhány értékes ötletet adunk az árukészlethez.



Alapvető gondolat, hogy az évszak kezdés előtt már egy hónappal a következő évszak ruháira el kell kezdenünk átállítani az árukészletünket.

A 40 év fölötti korosztály is szeret divatosan öltözködni, ők a turik és így a mi legnagyobb vevőink. Jellemző a hölgyekre, hogy a csípő méretük ilyenkor már a 42-46-os méret között van a korosztály 70%-nak. Nekünk is, ezekre a méretekre van, a legnagyobb szükségünk.

7.1. Mit áruljunk - termék szerint



Általános szabály, hogy amit még mi is felveszünk, azt megveszik és felveszik a vevőink is.

Ebben a fejezetben nem térek ki minden termékre, amit értékesíteni lehet egy használtruha üzletben, csak néhány terméket említek meg, amelyekre kevésbé figyelnek a kiskereskedők, de amelyek vagy fontosak, vagy érdekesek lehetnek valamilyen szempontból.



7.1.1. Zokni

Az örök sláger. Általában kétfajta minőséget lehet kapni, az újat, vagy az extra-I. osztályút, aminek csak a 30%-a extra minőségű. Természetesen mindenki azt szerzi be, amilyen minőséget a boltjában árulni akar. Mindkettő megtalálható a nagykereskedésekben. Jellemző erre az árufajtára, hogy a vevők egy-egy méretből akár a teljes mennyiséget képesek kiválogatni és megvásárolni. Ezt úgy értem, hogy kiszedik az összes 35-ös lábra való zoknit, ha az kell nekik, stb. Érdemes, ezeket a termékeket, folyamatosan tartani a boltban, mivel elég kelendőek.

Egész évben folyamatosan kell a vevőknek, természetesen évszaknak megfelelő vastagságban.

7.1.2. Nylon harisnya felnőtteknek

Csak az újjal érdemes foglalkozni. Harisnyát is tartó nagykereskedésben beszerezhető. Egy kereskedőnk boltjában, külön állványon voltak kiállítva egy új nylonharisnya nagykereskedés termékei, naponta 15-20 db is elfogyott belőle. Igazából nem nagy nyereség van ezeken, de sok kicsi sokra megy alapon érdemes kipróbálni, főleg ha olcsón tudunk hozzájutni, és helyet is tudunk biztosítani hozzá a boltunkban.

Figyelem ennek csak szeptembertől-május végéig van szezonja! Nyáron hiába tartjuk, nem kell senkinek.



7.1.3. Gyerek harisnya

Nagyon kelendő áru szeptembertől márciusig. Általában a gyerek zoknikkal együtt vannak csomagolva, de egyes nagykereskedésekben külön is megkapható. Az a jó benne, hogy 2-3 darabot is megvesznek a szülők egyszerre, így gyorsan fogy a készlet, és szinte minden héten, új áru kell belőle. Ha gyerek ruhát is tartunk, mindenképpen érdemes ezzel is foglalkozni.



7.1.4. Rövid ujjú póló

A férfit egész évben viszik a férfiak, természetesen a melegebb időszakban több fogy, mint mondjuk télen, de télen is jól fogy ez a termék.

A női viszont csak márciustól szeptemberig kell.

Az agyonmosottat, kinyúltat már senki sem veszi meg, ezért figyeljünk arra, hogy minimum olyat vegyünk, amelyben még ki lehet menni az utcára, akár krémet, akár az I. osztályt tartjuk.



7.1.5. Rövidnadrág

Nagyon keresik, de csak a divatosat veszik meg belőle az emberek. Jellemzően június körül fogy jobban. Egyik fajtája az úgynevezett ’forró’ rövidnadrág, amelyet tulajdonképpen a fiatal lányok hordanak. Jellemzője az extra mini szár. Általában farmer vagy vászon anyagú. Nem szabad ezektől sem idegenkedni, mert a fiatalok nagyon keresik.



7.1.6. Szoknyák

Miniszoknya: A hölgyek nagyon keresik a vagány, szép, divatos miniszoknyákat. jellemzően a 12-25 éves korosztály viselete ez. Érdemes már áprilisban bőséggel kínálni. Egészen a nyár közepéig nagy keletjük van.

Combközépig, vagy térdig érő: Csak a nagyon divatos szép szoknyák kelnek el nagyon gyorsan. Főleg a márciustól szeptember végéig terjedő időszakban fogynak. Csak a krém és az extra minőséggel érdemes foglalkozni. Az első osztályú árut nagy körültekintéssel vásároljuk meg, szorosan a vevői igényeket szem előtt tartva!

Hosszúszoknya: Hacsak újra divatba nem jön nagyon nehezen eladható.



7.1.7. Fürdőruha

Érdemes tartani, de csak akkor, ha nagy mennyiséget ki tudunk tenni a vevőinknek (mondjuk 30 db az már mennyiség).

Nagyon keresik a kétrészest. Jellemző, hogy a nők fürdőruha tekintetében fütyülnek a divatra. Azt veszik meg, amelyben jól érzik magukat.

Érdemes, akkor megvenni az egész éves igényünket, amikor rábukkanunk a kedvünkre való minőségre, mert szezonban szinte lehetetlen fürdőruhát kapni a nagykerekben. Érdemes június közepén beszerezni belőle az utolsó mennyiséget, július közepétől pedig már ki kell árusítani belőle a teljes készletet. Augusztus közepén már nem keresi senki. Az év más hónapjaiban szinte eladhatatlan termék. Kivéve természetesen a fürdővárosokban, vagy zárt fürdők közelében! Az ilyen helyeken egész évben kelendő áru.



7.1.8. Toppok

Sok kereskedő már április közepétől kiteszi a boltjába, de a legnagyobb keletje június-júliusban van. Nagyon kelendő áru a hölgyek körében. Érdemes június közepén beszerezni belőle az utolsó mennyiséget, július közepétől pedig már ki kell árusítani belőle a teljes készletet. Augusztus közepén már nem keresi senki.



7.1.9. Hosszú ujjú pamutpólók

Augusztus közepétől már ki lehet tenni a boltokba, de csak szeptembertől fogják igazán keresni. Nagyon szépeket és nem elnyúltakat kell beszereznünk ezekből.

Érdemes a férfiakra is gondolni. Jellemző a ma nemzedékére, hogy inkább egy vékony pamut hosszujjú pólót vesz fel, nem pedig egy hosszujjú inget.



7.1.10. Pulóverek

Októbertől keresni fogják a vastag pamut és a kötött pulóvereket is. Főleg a pamut a kelendőbb a kötöttet nem annyira keresik, de ha valami különlegesen szép kötött válogatásra bukkanunk egy nagykereskedésben, természetesen azt be kell vinni a boltba, mert az tetszeni fog a vevőinknek is.

7.1.11. Ingek, blúzok

Sok kell belőle. Az évszaknak megfelelően viszik a hosszút vagy a rövidet.

Minden kereskedés tart ebből nagy mennyiséget. Olasz, angol német, holland, mindegy, a krém, az krém, az extra az extra. Nagy mennyiség kell belőle minden boltba. Vannak hölgyek, akik nem pólót keresnek, hanem folyamatosan blúzokban, ingekben járnak (irodisták, tanárok, banki dolgozók). Ki kell az Ő igényeiket is maximálisan elégítenünk.

A legtöbb nagykereskedés, ezt a termékcsoportot külön válogatja extra és az első osztályú minőségben, míg a krém általában bele van keverve a krém mixbe.



7.1.12. Széldzsekik, esőkabátok, vékony kabátok

Ezzel a termék csoporttal óvatosan kell bánni, mivel az átmeneti időszakok általában rövidek. Így nekünk is rövidebb időnk van étékesíteni ezeket a termékeket.



7.1.13. Téli kabátok

A téli kabátok szezonja októberben kezdődik és akkor ér véget, amikor az első nagy hidegek beállnak (4-5 napig nappal 5-6 fok körüli hőmérsékletet, éjszaka pedig fagypont körüli hőmérsékletet mérünk).

Az előrelátóak megveszik a kabátjukat akkor, amikor egy a számukra megfelelő méretű és fazonú kabátot találnak, de a legszegényebbje, addig húzza, halogatja a vásárlást, amíg el nem kezd fázni a széldzsekijében, vagy a vastag pulóverek alatt.

Nagyon kell figyelni arra, hogy a készleteinket november végére kiáruljuk, mert utána már nem lesz, aki megvegye tőlünk a kabátot, tudniillik, addigra, már mindenki megvásárolta az idei télre való kabátját. További vevőink csak azok lesznek, akiknek a kabátja éppen tönkre ment és ezért másikat kell vásárolnia.



7.1.14. Nadrágok

Nagyon fontos figyelni arra, hogy az első készletünkben ne túl sok nadrág legyen, mert 3:10 arányban fogynak a nadrágok a felsőkhöz képest. Kell mindenképpen nadrágot is tartani. Beszerzéskor figyeljünk arra, hogy milyen fazonú és minőségű nadrágokat szerzünk be. Az első készletünkben mindenképpen csak divatos, mindennapi viseletű nadrágok legyenek. Például farmer. Semmiképpen ne legyen sok alkalmi nadrág.

A későbbiekben megismerve a vevőkörünk igényeit kedvünkre alakíthatjuk a választékot, de nyitáskor azt kell tartanunk, amit a legtöbb vevő vásárol, ez pedig a mindennapi utcai viselet.



7.1.15. Mellények (zipzáras)

Nagyon kedvelt termék februártól-áprilisig, és szeptembertől-novemberig. Sokak kedvelt ruhadarabja. Nagyon sokan a téli hónapokat is mellényben vészelik ma már át. Főleg azok, akik kocsival közlekednek. Nincs olyan ha egy mellény szép, hogy ne lehessen eladni.



7.1.16. Síoverallok, sínadrágok

A síoverallokból nagyon kevés adható el. De a sínadrágok, nagyon kelendőek. Javaslom, hogy a tél közeledtével minél több sínadrág legyen beszerezve. Amikor 5 fok alá esik a hőmérséklet, szinte az összes óvodás sínadrágba vagy bélelt nadrágba van öltöztetve (86-122 méretek). Az iskoláskorúak pedig, a téli sportokhoz használják ezeket a termékeket. Felnőttek is előszeretettel használják. Munkaruha alá veszik fel a külterületen dolgozók, piacosok, újságkihordók, építőiparban dolgozók.





7.2. Mit áruljunk - évszak szerint



7.2.1. Nyár

Rövid ujjú pólókat kell árulni minden mennyiségben, rövidnadrágot, ’forró’ rövidnadrágot, miniszoknyát, rövidszoknyát, fürdőruhát, toppokat.



7.2.2. Ősz

Hosszujjú pamutpólókat. Széldzsekiket, esőkabátokat. Vékony kabátokat.

Már augusztusban tegyük ki őket, de figyelem (!), ha október végéig nem adtuk el őket, akkor rajtunk maradnak ezek a termékek. Hiszen október közepétől már a vastag kabátokat kezdik el hordani az emberek.

Mellényt!

A téli kabátokat, dzsekiket az emberek szeptember végén, október közepén kezdik csak el keresni. Csak hibátlan kabátokat, dzsekiket próbáljunk beszerezni.

A nők főként kabátot keresnek, a férfiak pedig dzsekit.

Nagyon kell az értékesítésnél figyelni arra, hogy a nagy hidegek beállta után kb. 10-15 nappal, már csak nagyon kevés kabátot, dzsekit lehet eladni. Az emberek ugyanis, ahogy a hideg megjön, addig mennek boltról boltra, amíg megfelelőt nem találnak, és ha megvették, utána már nem vesznek se tőlünk, se mástól. Tehát addig kell kiárulnunk a kabát és dzseki készletünket, ameddig a hideg beáll. A dzsekik kelendőbbek a férfiaknál, a kabátok pedig a hölgyeknél. Árubeszerzésnél a vegyes mix dzseki-kabát csomagok esetén figyeljünk erre is.

Farmer nadrágok tekintetében nagyon fontos, hogy csak divatos termékeket vásároljunk, akármilyen minőséget is tartunk! Nem lehet például bőszáru farmert eladni olyan időszakban, amikor a csőszáru a divatos!

Addig kell menni, amíg a megfelelő árukészletet meg nem találjuk, ha olyat veszünk, mondjuk, hogy a fele divatos a fele pedig nem, akkor csak az árunk egyik felét tudjuk kiárulni gyorsan a másik fele csak nehezen eladható lesz.



7.2.3. Tél

Dzsekik, téli kabátok tekintetében fontos, hogy csak jó minőséget szerezzünk be, és azt is még mielőtt a hideg beállna. A nagykereskedésekből is egy-kettőre elkapkodják a minőségi dzsekiket, kabátokat. Kötött pulóvereket, hosszú ujjú pólókat nagy előszeretettel vásárolnak ilyenkor az emberek. A farmerek, bársony nadrágok, vastag szövetnadrágok is kelendőek. Tél végén mellényt!



7.2.4. Tavasz

Széldzsekiket, esőkabátokat. Vékony kabátokat. Vékony pamut hosszú ujjú felsőket. Mellényt.



8. Mennyi legyen az árrés?



Ez egy nagyon fontos kérdés. Több tényező is befolyásolja azt, hogy milyen árréssel dolgozik valaki.



8.1. A vevőink milyen árat hajlandók a ruhákért kifizetni.



Azt az árrést kell meghatároznunk, amellyel a boltunk a tényleges forgalommal nyereségesen működik. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl olcsón próbálnak mindent adni és így minimális nyereséggel dolgozva, nem tudják kigazdálkodni a bevételből az üzemeltetési költségeket (bér, bérleti díj, rezsiköltségek, könyvelő). Mások viszont olyan nagy árréssel dolgoznak, hogy senki sem jön be a boltjukba, és hamarosan bezárnak, megállapítva, hogy ez az üzlet nem nekik való. Meg kell találnunk azt a köztes utat, amely nekünk és a vevőinknek is elfogadható.

Erről eszembe jut Henry Ford szavai:”Bármilyen színű autót hajlandó vagyok legyártani a vevőimnek, ha az fekete.” Makacsul ragaszkodott az elgondolásához és ezzel megnyitotta a konkurensei előtt a piacot. A többi autógyár (Dodge, Chrysler, stb.) fehér és piros autóikkal hamar komoly részesedést szereztek az amerikai autó piacon.

Nem szabad nekünk sem makacsul ragaszkodnunk elgondolásainkhoz, hanem rugalmasan alkalmazkodnunk kell a piac, azaz a vevőink elvárásaihoz.



8.2. Az árat befolyásolja, hogy milyen árukészletet tart a bolt



Alapvetően azt lehet mondani, hogy más-más boltok más-más árréssel kell, hogy dolgozzanak.



8.2.1. Egy originál gyűjtőzsákos csomagokat vásárló bolt

Kb. 2,5-3 szoros árrést, kell alkalmaznia. Azaz mondjuk egy 400 Ft/kg-os beszerzési áron megvásárolt árut legalább 1200 Ft/kg-os átlagáron kell értékesítenie, egy 640 Ft/kg-osból dolgozónak 3x640 Ft, azaz 1920 Ft/kg-os átlagárat kellene kiárulnia a zsákjaiból, ha háromszoros árral dolgozunk.

Ez úgy jön össze, mivel ezekben a krém és a szemét is benne van, ezért van, amit 3-4000 Ft/kg-os áron kell eladni és van, amit 300 Ft/kg-os áron, az az eladott áruk átlagára az minimum 1920 Ft/kg legyen. Ezt úgy lehet elérni, hogy a legszebb ruhákat ki kell venni a turi asztalból és egyenként fel kell árazva tenni a vállfára. Vagy ha esőáras a bolt, akkor 3200 Ft/kg-os árral kell kezdeni.

Sok vásárló ma már túl magasnak tartja ezeket a kilós árakat ezért elmaradoztak az emberek az esőáras turikból. A kereskedők ezért azt találták ki, hogy nem a kilós ár lesz esőáras, hanem a napi forint összeg. Azaz mondjuk hétfőn mindent 900 Ft/db áron lehet megvásárolni, kedden 800 Ft/db áron és így tovább. Az egészben az a ravaszság, hogy egy 900 Ft-os darabár az egy 3200 Ft/kg-os árnak felel meg. Így a kereskedő haszna maradt ugyan annyi, míg a vevők visszatértek a boltokba. Amire azonban figyelni kell, hogy minden ilyen változtatás, ha jó az egyik terméknek, lehet, hogy rossz a másiknak. Ebben az esetben is a nehéz ruházatot pl. a kabátokat, síruhákat a kereskedők ezekben a boltokban is külön árazva árulják. Nem érhet ugyanis bennünket veszteség.

Mondok erre egy nagyon tanulságos esetet. Egy időben a felnőtt sálak olyan mértékben felgyűltek a kereskedésünkben, hogy már volt vagy 100 db belőlük. 900 Ft/kg-os nagyon baráti áron árultuk őket. Egyes darabok ezzel az árral 120 Ft/db-ra jöttek ki, de a legnehezebbek sem kerültek többe, mint 360 Ft (2-3 db volt csak ilyen). De mégsem kellettek senkinek sem. A sálak meg csak gyűltek, gyűltek. Mivel a nagykerben sem vitte senki ezért kénytelenek voltunk a kiskerben értékesíteni őket. Ekkor a következő taktikát választottuk. A ládát, amelyben a sálak voltak a bejárat elé húztuk és kiírtuk rá, hogy minden darab 300 Ft! Attól kezdve nagyon sokan átnézték a sálakat és vásároltak is! Két nap múlva a felére esett vissza a láda tartalma. Kb. 1500 Ft/kg-os áron eladtuk a készlet felét! Előtte 900 Ft/kg-os áron senkinek se kellett!

A maradék sálak még mindig jelentős mennyiséget képviseltek, de egy félig tele láda már nem olyan vonzó a vevők számára, mint egy tele láda. A másik, hogy a szebbeket kiválogatva már ránézésre sem látszottak a maradék sálak olyannak, hogy a vevők sok időt áldozzanak a láda átnézésére. Ekkor megszüntettük a ládát és közvetlenül a pénztár mellett egy sáltartó eszközt helyeztünk el. A sálakat 2 méter magasból indulva lefelé úgy lehetett rájuk felfűzni, hogy 1-1 sálból csak kb. 20 cm látszott és egyik takarta a másikat. Szín és minta szerint ízlésesen, egymás mellé lettek válogatva és felfűzve a sálak, de az áruk továbbra is maradt 300 Ft/db. Ekkor megint elkezdték a vevők vinni őket, mivel szemre jól mutatott az egész. Így ennek is el tudtuk adni a felét 300 Ft/db áron. Végül a maradék „csúnya” sálakat kb. 30 db-ot 100 Ft/db áron vitték el a vevőink.



8.2.2. Egy már leválogatott ruhát árusító boltra

Az jellemző rájuk, hogy a legtöbb termékét 2-2,5-szeres áron tudja kiárulni (beszerzési ár 600 Ft/kg és árulja 900-1500 Ft/db áron ruhától függően), de vannak olyan termékek, amelyekhez nem tud Ő sem alacsony áron hozzájutni, viszont a vevői igénylik és azokon a termékeken, csak minimális árrés van (30%). Viszont, minimális az értékesíthetetlen szemét a ruhák között! Sajnos még ezek között is akad olyan ruha, amely nem kell senkinek sem – legalábbis nem a mi vevőinknek, vagy nem olyan áron, ahogy mi szeretnénk eladni őket.

Vagyis összességében elmondható, hogy törekedni kell, amennyire csak lehet a minimum 2-3-szoros árrésre.



8.2.3. Kevert – új és használt ruházat

Ez a fajta értékesítés igen ritka, a megítélésem szerint alapvetően kudarcra van ítélve. Csak azért említem meg, hogy ha valaki ebben gondolkodik, az az itt leírtakat mindenképpen vegye fontolóra.

Az alábbiakat csak egyetlen bolt esetében figyeltem meg, így valójában nem egy széles spektrumu vizsgálódás eredményei, hanem egy egyszeri eset megfigyeléséből levont tanulság.

Debrecen frekventált helyén egy csak olasz új de a magyar vásárlóközönség számára nem ismeretes ruhákat árusító butik nehéz anyagi helyzetbe került, mely két okból kifolyólag történt:

- túl magas volt a bérleti költség a forgalomhoz képest,

- a boltban forgalmazott ruhák ára túl magas volt (8-15.000 Ft/db) a helyhez képest, ezek a ruhák inkább plázákba lettek volna inkább valók más igényesebb ruhákat árusító butikok közzé.

A tulajdonos az üzlethelyiség bérleti jogát nem akarta felmondani, ezért úgy gondolta, hogy profilt vált és a továbbiakban krém használtruhát fog forgalmazni. Mivel az új ruhákat mind ki akarta árulni, (hiszen azokat magas áron vásárolta) ezért a bolt egyik felében csak az új ruhákat tette ki, a másik felében pedig a krém használtruhák kerültek ki felvállfázva. Vagyis a bolt egyik felében 8-15.000 Ft-os új ruhák, míg a másik felében 900-3.000 Ft-os használtruhák lettek kitéve.

A vevők, akik új ruhát akartak venni továbbra is drágállották a magas 8-15.000 Ft-os árakat ezért az új ruhák nem fogytak. Mivel újabbak már nem lettek vásárolva, hetek múlva már beragadt készletnek lehetett őket tekinteni, a visszajáró vevők elfogytak. Akik felfedezték, hogy itt turi működik, a boltba belépés után azonnal megörültek, hogy milyen szépek itt a ruhák (az új ruhák), csak azt nem értették, ha ez egy turi, akkor miért akar valaki 8-15.000 Ft-ot elkérni egy-egy ruháért. 3.000 Ft-ért megvették volna, de annyiért nem voltak eladók, mert a beszerzési ára ennél magasabb volt ezeknek a ruháknak. A szép új ruhák megnézése után már nem volt olyan nagy kedvük a másik oldalban lévő krém ruhákat megnézni, így legtöbbször vásárlás nélkül hagyták el a boltot. Ez az állapot kb. fél évig tartott, míg végül bezárt a bolt. A tulajdonosnak megmaradt az új ruhája is, és megmaradt a sok krém használt ruhája is.









9. Ki legyen az alkalmazott?



Ez a kérdés akkor fontos, ha nem mi magunk leszünk az alkalmazottak, eladók is.

Én mindenképpen azt javaslom, hogy szakképzett ruházati eladót keressünk. Nekik megfelelő a textilekről az ismeretük. Aki maga is csinosan és divatosan öltözködik, akin látszik már az interjún is, hogy van ízlése, és tudja mi az, hogy harmónia van a felvett ruhák között.

Ne féljünk az idősektől, nekik nagyobb a tapasztalatuk is, és nagyon sok idős ember vásárol turikban, akiknek egy hasonló korú személy szimpatikusabb lehet, mint egy fiatal eladó.

Mindenképpen az elején csak próbaidőszakra vegyük fel. A próba idő alatt figyeljük a munkáját, a hozzáállását és a forgalom alakulását. Milyen kedves a vevőkkel, mosolyog-e sokat, segítőkész-e, szorgalmas-e, elfogadják-e a vevők. Ha nem vagyunk vele megelégedve, mindenképpen keressünk új alkalmazottat. A legnehezebb egy ember hozzáállásán és készségein változtatni.



9.1. A fő szempontok, amelyekre érdemes figyelni a kiválasztásnál!



- magabiztosság - egy magabiztos személyiség azt a benyomást kelti a vevőben, hogy hozzá nyugodtan fordulhat, mert ért a szakmájához,

- kedvesség – egy kedves emberrel bárki szívesen beszélget, bárki szívesen fogad el tőle segítséget. Vigyázat, a nyájas ember kerülendő!

- jókedv – egy jókedvű emberrel, mind a kollégák, mind a vevők szívesen töltenek időt. Az alkalmazottak, ha jókedvűek, a vevők ezt észreveszik, és szívesen fognak oda visszajárni. Vigyázat, nem szabad harsányaknak lenniük, nem a buli a lényeg!

- nyitott személyiség - aki könnyen teremt kapcsolatot, könnyen barátkozik. Az ilyen embereknek nem nehézség köszönniük, üdvözölniük a betérő vásárlót akár naponta 100-szor sem. Ne felejtsük el mi naponta százszor köszönünk, de a vevőnek lehet, hogy ma köszöntek először!



9.2. Az alkalmazott hozzáállása

Ez megítélésem szerint sokkal fontosabb, mint a hozzáértés. De ha egy szakmabeli és jó hozzáállású, jellemű eladóra bukkanunk, az maga a főnyeremény!

Érdemes megvizsgálni az alkalmazottnak vásárlókhoz, és a bolthoz való viszonyát. Szinte elmondhatatlan, hogy milyen sok függ az alkalmazott hozzáállásán.

Hagy mondjak itt el két történetet, amelyből mindenki megértheti, hogy milyen sok függ a jó alkalmazottól. Bár ennek a történetnek a szereplői egy új ruhákat áruló márkaboltban dolgoztak, nem pedig egy turiban, de mégis jól szemlélteti azt, hogy milyen sok függ az alkalmazott képességein és hozzáállásán.

Íme az első:

Egy ismerősöm új sport ruházatot tartalmazó ruhaboltjában (árfekvés szerint 2.000-12.000 Ft között mozogtak az árak), egy fiatal szakképzetlen, kedves külsejű hölgy dolgozott, aki azonban a szakképzetlenségétől függetlenül rendkívül jó emberismerő volt. Mindig tudta, hogy hogyan kell bánnia azzal, aki belépett az ajtón. Látta, hogy ki az, aki igényli az eladói segítséget, és ki az, akit inkább terhelne, ha szóba elegyedne vele. Nagyon meg volt becsülve, mert azon kívül, hogy átlagon felüli fizetést kapott még egy-egy ruhát mindig kapott ajándékba és még év végi plusz pénzt is kapott a tulajdonostól. Elmondása alapján abban az öt évben, amikor a ruhaboltban dolgozott a leggyengébb napon is meg volt a 40 ezer forintos bevétel (egyedül dolgozott egy 15 m2-es boltban). A karácsonyi időszakban pedig a 3-500 ezer forint között mozgott a napi forgalom. Egy idő után besokallt a kereskedelemtől és váltani akart, így felmondott a kedves eladó és elment irodai alkalmazottnak. Az új alkalmazott szakképzett volt, fiatal, nagyon csinos, nagyon szép, de a hétvégi bulizáson kívül nemigen érdekelte más. A munkát is csak nyűgnek tekintette. A forgalom folyamatosan zuhant lefelé. Nem volt ritka a napi 20 ezer forintos bevétel sem. Végül a bolt bezárásra került.



A második:

Egy használtruha kiskereskedést nyitott egyik ismerősünk kizárólag holland originál ruhára támaszkodva. A bolt kb. 40 m2-es volt és a tulajdonos addig óvónőként dolgozott nulla kereskedelmi tapasztalattal. Üzletvezetőnek felvett egy kb. 40 éves kereskedelmi ruhaipari végzettségű hölgyet, akinek volt már turkálóban és a ruházati kereskedelemben is tapasztalata. A boltban még két 4 órás alkalmazottra volt szüksége, olyan forgalom volt. Rövid időn belül a tulajdonos megtanulta az üzletvezetést és a boltvezetési fogásokat az üzletvezetőtől. A bolt havi tiszta nyeresége a bérek kifizetése után 3-400 ezer forint volt. Több mint 10 évig üzemeltek, míg végül profilváltás miatt bezárták az üzletet.

Az alkalmazott hozzáállásán sokat változtathatunk mi tulajdonosok is. Ezt a következő pontban fogjuk alaposan kielemezni.





9.3. Elvárásaink az eladó felé



Az elvárásainkat soha ne felejtsük el még a munkába állás előtt elmondani az eladó jelöltünknek:

Mik az elvárásaink felé:Tiszta és rendezett boltot várunk el tőle, ha ehhez például egy esős napon többször össze kell takarítani, akkor ezt ’duzzogás’ nélkül meg kell tenni.Ha hozzájárul a bolt sikeréhez, egy viszonylag könnyű és tartós munkahelyre számíthat.Elvárás az őszinteség – ha megbántottuk, vagy neheztel ránk valamiért, azt kérjük, minél hamarabb mondja el, hiszen mi sem vagyunk tökéletesek.Ha valamiben változtatni szeretne - a javaslatait szívesen vesszük -, minden esetben átgondoljuk és megvitatjuk azokat, amennyiben jónak találjuk, be fogjuk vezetni.Tiszta és rendezett külsőt várunk el tőle, legyen szíves, figyeljen arra, hogy a szájszaga mindig friss legyen.A boltba csak olyan mértékben jöjjenek a barátok és ismerősök vele találkozni, amely még nem befolyásolja a munkáját.Ha a fizetésben tervezzük a folyamatos emelést, vagy a forgalomhoz kötjük, ennek minden részletét el kell mondanunk a részére.Külön beszéljük meg vele a magán telefon használatát, azaz munkaidő alatt engedélyezzük-e a magán telefonokat vagy nem. Ha igen, milyen feltételekkel. Pl. ha vevő van a boltban nem beszélgethet telefonon. Természetesen mindig vannak rendkívüli helyzetek pl. ha valamilyen hozzátartozó korházba kerül, vagy fontos hívást vár valaki, akkor tegyünk engedményeket felé.És minden mást is mondjon el, amit Ön esetleg még fontosnak gondol.



A főnök és beosztott viszonyban a lehető legtöbb bizonytalansági tényezőt meg kell kísérelnünk felszámolni. Ha ez sikerül, akkor egy remek munkatársi kapcsolat alakulhat ki, amely a bolt forgalmára is jó hatással lehet.







10. A ’különleges’ helyeken lévő boltok forgalmának sajátosságai



10.1. A fővárosban lévő boltok sajátosságai



Jellemző, hogy a használtruha üzletláncokat üzemeltető kereskedők is jelen vannak ezeken a helyeken. Nem kell ezektől félni. Megfelelő helyszínnel és árukészlettel a kisebbek is meg tudnak élni. Meg kell találni azokat a lakótelepi bolthelyiségeket vagy forgalmas csomópontokat, illetve utcákat, esetleg forgalmas buszmegálló, óvoda, bölcsőde melletti üzlethelyiségeket, üzletházak üzleteit, ahol jövedelmező vállalkozást tudunk üzemeltetni. Sok ember van ezeken a helyeken, aki szívesebben bemegy egy kisebb üzletbe, és kap személyes kiszolgálást, minthogy 4-500 m2-n válogasson.



10.2. Fürdővárosok boltjai



Jellemző ezekre a helyekre, a nagyszámú külföldi turista, érdemes már májusban sokféle és fajta (extra mini, rövid, combközépig, térdig érő) rövidnadrágot is beszerezni és csak azt pótolni, ami fogyóban van. Sok fürdőruhából sokat vásárolnak az emberek!

Nem szabad a turistákra vagy fürdő vendégekre koncentrálni. Az ő szerepük csak annyi, hogy azokban a hónapokban, mikor a város lakossága nem nagyon vásárol (jellemzően a nyári hónapok elég gyengék) ilyenkor az unatkozó, vagy éppen 1-2 ruhadarabot pótolni akaró szállóvendég vásárlásai nagyon fontos bevétele lehet ilyenkor. De alapvetően a város lakosságára, kell építeni a bolt forgalmát!



10.3. A kevés gyalogossal rendelkező, de nagy átmenő kocsi forgalmú helyek

Ezeken a helyeken a nagy belső térrel (legalább 60-100 m2) és nagy árukészlettel rendelkező boltot érdemes működtetni. Egy bőséges kínálatért minden anyuka hajlandó hetente egyszer megállni és egy kicsit turizni! Figyelni kell arra, hogy a hirdető tábláink a lehető legnagyobb kiírással szerepeljenek, hogy egy csak áthaladó kocsiban ülő sofőr is egy pillanat alatt el tudja olvasni!



10.4. Kistelepülések boltjai (1-4000 fő)

A legfontosabb, ha nem számíthatunk az átmenő forgalomra, vagyis csak a településünk lakóiból tudunk megélni, hogy mindent el kell tudnunk adni! Hogyan tudjuk ezt elérni? A lehető legnagyobb számú vásárlót el kell érnünk az árunkkal!

- Az első és legfontosabb, hogy mindig törekednünk kell az új és új választékra.

- Nem kerülhetjük el a bizományosi értékesítést, vegyük be a ruhákat, hogy minél több vevőnk legyen (erről bővebben olvashatsz a második kötetünkben).

- Csak hétfőtől péntekig legyünk nyitva és a hétvégeket töltsük vásárokban az árunkat kínálva (ha nem jön a vevő házhoz nekünk kell elvinnünk hozzá a ruhát). Egy kiskereskedőnk, aki gyerekruha boltot üzemeltetett havi jövedelmének a fele abból származott, hogy a ruháit a bolt 150 km-es körzetében megrendezett nagyvásárokba hordta ki (az interneten elérhető a vásárnaptár, érdemes átböngészni).

- Egy másik kivitelezhető ötlet az, hogy a környező települések turijaival össze kell állni és augusztus végétől május végéig rendezzünk mi vásárokat! Minden szombaton más-más kistelepülés kultúrházában Turi Vásárt kell rendezni. Ha több kereskedő árukészletét (5-7 bolt áruját is akár) be tudjátok hozni, a faluk apraja-nagyja kivonul, hogy a kínálatot megtekintse. Érdemes belevágni!

- A Baba-expókra kivonulni lásd. www.baba-expo.hu.

- Ha nagy üzlethelyiséget találunk érdemes a bizományosi rendszerben gondolkodni, vagyis egy nagykerrel leszerződni a heti árucserés értékesítésre.





11. A sikered tizenegyedik pillére

A megfelelő üzleti háttér biztosítása

Sajnos sok vállalkozás sok 100.000 Ft-ot kifizet éves szinten feleslegesen egy nem megfelelően megválasztott vállalkozási forma után. Nem beszélve az esetlegesen kifizetendő magas könyvelési díjról.





11. 1. A könyvelő megválasztása



Ha nincs a korábbi vállalkozói tapasztalatainkra épülő már meglévő könyvelői kapcsolatunk érdemes több könyvelőt vagy könyvelőirodát is megkeresni az induló vállalkozásunk kapcsán, egy kis tanácsadásra illetve árajánlat kérésre. Elég nagy különbségek lehetnek. Érdemes az elképzeléseinket és a várható bevétel alapján tanácsot kérni a vállalkozási formára vonatkozóan a könyvelőtől, hogy melyik lenne a számunkra a legköltséghatékonyabb megoldás.



11. 2. A megfelelő vállalkozási forma megválasztása



Érdemes olyan vállalkozási formát választani, amely a megálmodott bevételnél kevesebbre kínáll alacsony adózást és könyvelői költségeket, és ha mégis a megálmodott bevétel szinten vagy a felett teljesítünk, akkor kell a későbbiekben a vállalkozási formát megváltoztatni. Mint egy felülkalkulált bevétel után hónapokig, vagy akár egy évig is fizetni a magas adót és könyvelési díjat. (Vagyis ebben az esetben kicsik a bevételek, de az adók és a könyvelési díj magas).

Érdemes olyan könyvelőt választani, akihez ha bemegyünk rendezettséget, igényességet tapasztalunk, mert az valószínűleg a munkájában is precíz, pontos.

A javaslatunk még az, hogy érdemes olyan könyvelő irodával leszerződni, ahol több könyvelő dolgozik, mivel betegség vagy egyéb váratlan események esetén is biztosított az, hogy a kötelezettségeket határidőre el tudják készíteni és be tudják küldeni az állam felé.



Függelék



Néhány sikeres bolt leírása



Példa1:

Egy vidéki nagyvárosban élő hölgy angol használtruha üzletet nyitott. A sikeres boltnyitás után nem sokkal megnyitotta a második majd a sokadik boltját is, egészen összesen kilencet. Már a kezdetektől fogva csak az árubeszerzéssel és a vállalkozás irányításával foglalkozik. Minden évben többször felkerekedik a lányával, hogy új és új nagykereskedések árukészletét tekintse meg, mert ezt a sok boltot bizony jó és közepes áruval is igen nehéz ellátni. Egyes boltjai csak krém és extra más boltjai viszont csak extra és első osztályú ruhákat forgalmaznak, vannak esőáras boltjai is. Elmondása szerint mindig folyamatosan nézi a jó bolthelyeket, és ha talál ilyet, már nyit is. Természetesen előfordul, hogy a veszteséges vagy veszteségessé váló boltokat be kell zárnia. Élete egyik legjobb döntésének tartja, hogy évekkel ezelőtt megnyitotta első boltját. A mai napig angol ruházattal foglalkozik.



Példa 2:

25.000 fős kisváros, mely erősen a munkanélküliségtől szenved. A 35 m2-es bolt a piactér közelében található. A piacról hazatérő hölgyek közkedvelt bevásárló helyévé vált a bolt. Egy alkalmazott és a tulajdonos hölgy szolgálja ki a vevőket, akiket jórészt nevükről ismernek. A bolt több (3-4) nagykereskedésből fedezi a ruha igényét. A bolt jellemzője, hogy a közepén van egy hatalmas turi asztal, amelyen a legolcsóbb árukészlet kapott helyett, körben pedig vállfán található az egyedileg felárazott drágább és újszerűbb árukészlet. Évek óta sikeresen ellátja a bolt bevétele a kis családot úgy, hogy időközben még a bolthelyiséget is sikerült megvásárolniuk. Évente egy-két 500 kg-os préselt angol gyermek bálát is szoktak vásárolni, de főként inkább előre leválogatott angol, holland vagy német szezonális ruhás zsákokat vásárolnak. Heti feltöltést alkalmaznak, hétfői frissítéssel.



Példa 3:

Az 5 ezres alföldi falu forgalmas útkereszteződésében található a használtruha vállalkozás. Jellemzően a település alvóvárosi szerepet tölt be egy nagyobb megyeszékhely közelében. A tulajdonos hölgy egy 4 órában foglalkoztatott alkalmazottal közösen szolgálja ki a vevőket. A 45 m2-es eladóterű üzletben angol felnőtt és tini ruházatot tartanak és bizományosi értékesítésre gyermekruhát vesznek be. Tehát a gyermek ruházatot nem a használtruha nagykereskedésekből vásárolják, hanem a lakosságtól veszik be azokat.

A tulajdonos hölgy szerint nagyon jó forgalmuk van abból, hogy ha eladták a bizományba bevett gyerekruhákat, akkor nem pénzt adnak helyette, hanem le kell vásárolni azt.

Háztartási árucikkeket is tartanak ezért egy állványon, úgymint mosószert, öblítőt, papír zsebkendőt stb. Az eladott bizományosi ruhák árát a vevők általában ezekre a háztartási árukra költik el.

A tulajdonos véleménye alapján forgalmuk jelentős részét azok a vevők adják, akik azért jönnek be a boltba, hogy megtudják, sikerült-e már eladni a beadott ruhájukat. Kérdezés után természetesen egy kicsit körülnéznek a boltban és nem egy esetben ilyenkor vásárolnak is.

A bolt felnőtt és tini részét heti egyszeri frissítéssel tölti, mely hétfőn történik.





Példa 4:

10 ezer fős kisváros a dél-Dunántúlon. Az igényes árukészlettel rendelkező bolt már évek óta nyereségesen működik. Csak és kizárólag krém és extra ruhát tartanak. A bolt már szezon előtt fél évvel elkezdi az árukészletet beszerezni. Például a nyári ruhát már, február hónaptól keresik a nagykereskedésekben. Több dolog is erre készteti őket. Sok éves tapasztalat, hogy szezonban már nagyon nehéz igazán szép ruhát beszerezni. Mivel ők már hamarabb beszerzik azt, ezzel a konkurenciát is komolyan lekörözik. Sőt ilyenkor még sokszor kedvezőbb áron is tudják megvásárolni!

Főként holland ruházatot tartanak, más nemzet termékeit csak abban az esetben használják, ha a látogatott nagykereskedésben az áhított terméket nem kapják meg.

Heti frissítést alkalmaznak hétfői nappal. Egy időben sokan nyitottak a közelükben hasonló turit és komoly árharcba kezdtek. Akcióztak minden héten, de amikor látták, hogy a forgalmuk és a bevételük nem növekszik az alacsonyabb árak miatt, abbahagyták azt. Végül a sok akció miatt a konkurencia zárt be. Meggyőződésük, hogy egy kis alapterületű turiban nem érdemes sokat akciózni (vagy egyáltalán nem szabad), mert a vevők utána igénylik azt, hogy újra és újra azon az alacsony áron tudjanak vásárolni. Minden újonnan nyitónak azt tanácsolják, hogy határozd meg azt az árat, ahol nyereséges tudsz lenni és ehhez ragaszkodj. A vevők megszokják az áraidat és elfogadják azt.



Példa 5:

20.000 fős fürdőváros az alföldön, sok turistával télen-nyáron. Az üzletet nyitó fiatal pár már az első perctől kezdve arra törekedett, hogy több boltjuk is legyen így az első 65 m2-es bolt után két hónappal, megnyitották a város másik végében található, másik boltjukat is, mely 45m2-es lett. Mindkét bolt a sétálóutcán található, de annak a két végében, egymástól egy kilométerre.

A harmadik boltjukat egy közeli faluban nyitották meg, ahol a két városban lévő bolt már többször átforgatott megmaradt árukészletét leakciózva árulják. A három bolt árukészletének 90%-át egy közeli nagykereskedésből szerzik be. Extra és krém minőségben, csak előre leválogatott termékeket tartanak. Német és holland gyűjtésű ruházatot forgalmaznak.



Példa 6:

A falu egyetlen használtruha boltját nyitotta meg egy kiskereskedő, mely a kínai bolt közelében működött. Hamarosan a szomszéd faluban is megnyitotta a boltját a hölgy, majd egy harmadikat a közeli nagyvárosban (26.000 fő) nyitotta meg. Két boltja 35 és 40 m2, míg a harmadik 90 m2-es. A ruhák körbejárnak heti rendszerességgel a boltok között. Original gyűjtést szokott vásárolni, amelyből az extra és a krém ruhát először a városi boltjába viszi, az első osztályt pedig a két falusi boltja között forgatja. Majd egy két hét után a városi „beragadt ruhákat is leviszi a falukban található boltokba.



Példa 7:

A szlovák határ közelében lévő, és a határ miatt nagy átmenő forgalommal rendelkező helyen. 2000-ben nyitottak és azt sikeresen vezeti egy idős hölgy a fiával együtt. Egy régi parasztházban alakították ki (szoba nyílik szobából) a 110 m2 alapterületű használtruha üzletet. A hatalmas árukészlet miatt sokan megállnak a kocsijukkal az üzlet előtt, és vásárlásaikkal biztosítják azt, amely minden használtruha kereskedő titkos álma, az egyenletes forgalmat egész évben. Elmondásuk szerint mindig több nagykereskedésből vásárolnak, akár 100-150 km-re lévő nagykereskedésekbe is eljárnak rendszeresen, ha ott jó árut találnak. Általában előre leválogatott termékeket vásárolnak, de néha original árut is behoznak a kereskedésbe. minél régebbi egy ruha annál olcsóbban adják ezért, amikor már nagyon olcsó akkor biztosan elviszi valaki, így tudják minden terméküket eladni.



Példa 8:

Megyeszékhelyen lévő angol ruházatot tartó gyerekruha bolt. Egy kis lakótelep tövében található helyileg, mely dacol mindennel, amelyet korábban leírtam, de ennek is megvan az oka, melyet részletesen, most leírok.

Az idősebb hölgy nem bajlódik a vállfás értékesítéssel, minden ruhája összehajtogatva fajtánként a mennyezetig érő polcokon van, úgy ahogy a szekrényben otthon tartják az emberek a pólóikat, pulóvereiket. Mivel elég kis helyiséget bérel (kb. 12m2) így ezzel a technikával kb. 4x-5x annyi fér el, mintha vállfán lenne az áruja. A kis bolt árukészlete így felér egy 30-40 m2-es bolt készletével. Mivel kicsi a bolt, ezért kicsi a bérleti díja is, és kicsi a rezsije is. De az árukészlet mégis nagy!

Minden vevőtől, aki az ajtón belép, megkérdezi, hogy mi az, amire szüksége van, amiért bejött hozzá, majd a megnevezett ruhából egy jó nagy mennyiségű ruha halmot (20-40 db), átad a vevőnek, amelyet a vevő egyenként kihajtogat, majd ha nem kell saját maga össze is tűri. Sokszor előfordul, hogy sokszor két-három vevő is vár ugyanarra az adag ruhára.

Minden ruha nem, méret és fajta szerint is külön van szortírozva tehát külön vannak 56, 62, 68, 74, 86, 92, 98, 104, 110, 116, 122, 128, 134, 140-es ruhák. Külön vannak hajtogatva a pólók, nadrágok, overálok, stb. és ezeken belül is a fiú és a lány. Ha egy anyuka mondjuk, bélelt 74-es bébi nadrágot akar, biztosan talál akár hármat is a kapott ruhakötegben, amely olyan, mint amilyet keresett. Csak el kell döntenie, hogy melyiket veszi meg.

Hétfőn zárva tart – az a beszerzési napja. Elég magas áron dolgozik, de mindig minden van nála, és ezt szeretik a vevők.

Évek óta vígan megél belőle a tulajdonosa.





Példa 9:

80 m2-es gyerekruha bolt egy nagy kocsi forgalmú főút mellett egy megyeszékhelyen. A bolt előtt jó parkolási lehetőség van. A ruhák összehajtogatva vannak fajtánként szétválogatva. Az óriási árukészlet, mely hetente van frissítve kb. 3-4 millió forint is van. Az árak elég magasak, nem a legszegényebbek pénztárcájához vannak szabva, minőség szerint főleg extrát és valamennyi krém ruhát tartanak. Több mint 17 éve biztos megélhetést biztosít a bolt az 50-es éveikben járó párnak. A bolt különlegessége, hogy közvetlenül a gyártótól beszerzett pelenkát is árulnak, mely így elég alacsony áron jut el a vevőkhöz. Ez a termékük, mint vevőcsalogató termék szerepel a palettájukon. Ha már a pelenkát innen szerzik be az anyukák a ruhákat is átnézik, és ahogy nő a gyerek hosszú évekre biztos vissza-visszatérő vevők lesznek belőlük, így biztosítva az idősebb párnak a megélhetést. A másik vonzereje a boltnak mint említettem, a hatalmas készlete. 80 m2 csak gyerek ruhákból 46-140-es méretek között. A gyerek ruházat mellett forgalmaznak, bizományba bevett gyerekjátékokat és gyerekkocsit, bébi hordozót is. Ezeket a bizományos termékeket jó idő esetén mindig a bolt előtti szabad területre kiteszik, így ezek a tárgyak remek reklámjai a boltnak. A házaspár elmondása alapján a vevők jelentős része a bolt 2 kilométeres környékéről érkezik, de előfordul, hogy a város távolabbi részéből is érkeznek a vevők, főleg azok, akik valamikor a környéken laktak csak elköltöztek. Nem egy olyan család vásárol náluk, aki az első gyerek ruhát még a bébi korú gyerekének vásárolták meg és ma, amikor a bébiből 10 éves lett még mindig hozzájuk jár gyerek ruhát vásárolni a család.





Példa 10:

3500 fős falu messze a nagyobb városoktól. A fiatal tettre kész hölgy álma egy olyan bolt volt, ahol főleg a falu fiataljait látja el ruhával, mint a falu egyetlen ruha boltja. Főként svájci és angol ruhákkal tette tele a boltot. Mivel a bolt nem tudta kitermelni a teljes rezsit, ezért a bolt felében használt bútorokat kezdett forgalmazni, melyet Németországból szállítottak a részére. A két profil jól megfér egymás mellett biztosítva ezzel a hölgy megélhetését. Sikeréhez nagyban hozzájárul az, hogy a heti frissítések mellett NAPONTA (!), frissíti a boltkészletét a raktárból kihozott ruhadarabokkal.







Példa 11:

3000 fős kis falu. A fiatal pár párszázezer forintos tőkéjéből nyitotta meg a falu egyetlen ruha boltját, ahol célzottan csak a 40 év alatti korosztálynak tartanak ruhákat. Nagyon sikeres már hosszú ideje a boltjuk. Sikerült a környék (a szomszéd falvak) fiataljait is a boltjukhoz szoktatni. A nagykereskedésekből beszerzett új árut csak hétfőn teszik ki a boltba.



Példa 12:

15.000 fős kisváros, melyben legalább 4-5 turi folyamatosan megtalálható. Az általunk leírt turi több mint 8 éve működik. Az első pár év az üzlet megtanulására ment el nem sok nyereséggel. Kezdetben mindent tartottak, de egy-két év múltán egy kockázatos lépésre szánták el magukat, úgy döntöttek, hogy csak kizárólag márkás outlet és használt krém minőségű sport ruházatot tartanak.

Ma már profin működtetik családi vállalkozásukat, az 50-es éveik közepén járó pár. Folyamatosan pásztázzák a magyarországi nagykereskedéseket telefonon és személyesen, hogy a nekik megfelelő árut beszerezhessék. Mivel olyan biztos vevők, akik a szép áruért készpénzben is azonnal hajlandók kifizetni, akár 1,5-2 millió forintot is, sok nagykereskedésnél megvan a számuk, akik, ha ilyen árut kapnak, már hívják is őket.



Példa 13:

29.000 fős kisváros lakótelepi turkálója (60 m2), mely a legszegényebbek részére kínál ruhaneműt. Készletére jellemző, hogy fele-fele arányban tart és értékesít felnőtt és gyermekruhákat, és csak első és másod osztályt forgalmaz. A város és a lakótelep legszegényebb rétege jár a boltba, ahol mindent be lehet szerezni 50-300 Ft-os áron.



Példa 14:

Budapesten található egy bérház soron a következő turi, mely egy óvoda szomszédságában található. Kezdetben a bolt mindenféle ruhaneműt árult, de már egy fél éves működés után rájött a tulajdonos, hogy a gyerekruha jobban megy ezért a felnőtt ruhaneműt kiárulva ma már csak gyermekruhát forgalmaz.

A sikeres üzletmenetének a titka, hogy sok nagykereskedéssel épített ki kapcsolatot és így hatalmas beszerzési forrásra támaszkodik. Az egyedi kívánságokat is igyekszik teljesíteni így az évek óta tartó vevő-eladói kapcsolatok révén, ma már rendeléseket is kap a vevőitől, melyeket teljesít is. Nagyon kiemelt helyet foglal el a bolt árukészletének megválasztásában az, hogy mindig a szezonnak legmegfelelőbb ruhákat forgalmazza. Árukészlete igen magas és a szezon előtt már egy hónappal kiteszi a következő szezon árukészletét. Rendszeres elemzéseket készít vásárlói szokásairól és ennek segítségével igyekszik előre felkészülni a következő hetekre hónapokra. Folyamatosan számon tartja a készletét és a fogyásnak megfelelően is figyel a vásárlásaira.



Példa 15:

Balaton parti turkáló, amely csak délután tart nyitva. Az üzlethelyiség saját tulajdonban van, és mivel a tulajdonos nyugdíjas, ezért minimális költséggel tudja a vállalkozását működtetni. Kezdetben unaloműzésből nyitotta, de már évek óta szépen jövedelmez, mivel a környék helyi lakossága előszeretettel jár a boltba, ahol mindig barátságos szó és szakértelem fogadja.



Példa 16:

Ez a konkrét bolt megszűnt, de a tulajdonosok továbbra is több használtruha boltot tartanak fenn, más szisztémában üzemeltetve azokat. Az országban több hasonló elven működő üzletet is találunk, ezért érdemesnek találtam leírni ennek működését.

Megyeszékhelyen lévő belvárosi bolt a város legforgalmasabb utcájában, mely csak krém és egy kis extra ruhát forgalmaz. A 80 m2-es eladótérben 3 alkalmazott értékesítette a ruhákat.

A bolt bérleti díja a remek hely miatt és a nagy eladótér miatt 900.000 Ft volt havonta + a rezsi.

A bolt a következő stratégia alapján értékesített: Minden hónapban egyszer az árukészlet 100%-át lecserélték, amely miatt szigorúan azon a héten bezártak 3 napra! A vállfákon lévő ruhák beszedése és az új ruhák fel vállfázása miatt kellett ennyi idő az árucserére. Egyébként ez pszichológiailag is jó a vevők szempontjából, mert így a vevők 3 napig készülnek arra, hogy elmenjenek a boltba látni az új árukészletet.

Ja kérem, a kíváncsiság nagy ÚR!

A ruhák kilós áron voltak értékesítve, melynek árát naponta csökkentették. A forgalom jelentős részét az első 2 napon produkálta az üzlet, mely napokon naponta 1,5-2 millió forintot is elért a forgalmuk. Minden rezsit (bérleti díj, alkalmazottak, stb.) ezen a két napon bőségesen megkeresték. A hónap maradék 19-20 munkanapján eladott ruhák jelentették a tulajdonosok nyereségét. A megmaradt ruhákat egy másik turi asztalos boltjukban értékesítették.



Példa 17:

Használtruha üzlet, egy több száz fős irodaház tőszomszédságában, egy elég forgalmas utcában. Az üzlethelyiség maga elég kicsi, mindössze 35 m2-es, melyben 3 eladó szolgálja ki a vevőket (véleményem szerint ez egy kicsit sok!). Csak krém ruhát igyekeznek betenni a boltba, de mint korábban írtuk elkerülhetetlen, hogy kb. 30% extra is belekerüljön a krém közzé. (A válogató személy dönti el ugyanis, hogy mi minek számít, és ami neki krém, az nekünk nem biztos, hogy az, illetve több nagykereskedés a krém ruhás zsákba betesz a márkás extra ruhát is mondván, hogy az is van olyan értékes. Mások viszont úgy válogatnak, hogy valami csak akkor krém ha márkás is (a márka ebben az esetben pláza márkát is jelent).)

A nap leggyengébb időszakában is, minimum 3-4 vásárló lapozgatja a ruhákat még a délutáni óráktól kezdve egészen estig 10-15 vevő is bent tartózkodik a boltban egyszerre. A nagy forgalom miatt naponta kell az új árut betenniük a boltba a tulajdonosoknak. Jellemző még a boltra a kötött ár. Azaz minden póló 690 Ft, minden blúz 890 Ft, minden ing 1290 Ft, minden nadrág 1890 Ft, stb. egyedül az alkalmi ruhák vannak „egyedileg” más-más áron értékesítve. Ennek a boltnak a forgalma minden belvárosi bolt álma. A vállfasor dupla magasságban fut végig az üzlethelyiség falán körben, míg az üzlet közepén turkáló asztal van fenntartva, amin a szokástól eltérően ugyancsak minden darab fel van árazva.



Példa 18:

23.000 fős város főutcáján található az a 120 m2-es turi, amely a 90’-es évek végén indult és a mai napig sikeresen működik. Kezdetben egy kicsit kisebb bolthelyiségben, de ugyanezen az üzletsoron nyílt meg a turkáló, de amikor ez a bolthelyiség eladásra lett meghirdetve, akkor a tulajdonos hölgy megvásárolta és átköltöztette ebbe a helyiségbe a boltot. Sok variációt kipróbálva végül az alábbi értékesítési rendszer vált be a legjobban a vállalkozás számára:

Minden ruha vállfán lóg és egyedileg fel van árazva. A vállfasorok úgy vannak elhelyezve, hogy a bejáratnál lévő kassza mellől jól áttekinthető legyen a bolthelyiség így a boltban folyamatosan csak egy eladó van. A tulajdonos maga is sokat tartózkodik a boltban, mert a ruhák felárazását a mai napig ő végzi. Egyébként csak akkor nincs ott, ha árubeszerzésen van. Az idők során volt, hogy angol, holland, német áru volt a készlete. Az a véleménye, hogy az a lényeg, hogy szép legyen az áru, a nemzetiség nem számít. Igyekszik csak krém és extra ruhát vásárolni a boltba, de ha vegyes mixhez jut olcsón, akkor néha első osztály is felkerül a vállfákra. A beragadt készleteit havonta/kéthavonta a helyi Vöröskeresztnek szokta leadni.



Példa 19:

13.000 fős kisváros az alföldön, nagy roma lélekszámmal, erősen a munkanélküliségtől sújtva. A főutca nem túl forgalmas részén található az a 60 m2-es üzlethelyiség, amely a vállalkozó hölgy saját tulajdonában van. A turi a 90’-es években nyílt. A kezdetektől csak holland ruházat található benne, és a hölgy elmondása szerint évtizedek óta ugyanattól a kereskedőtől szerzi be az árut. A beszerző maga hozza el Hollandiából a teherautóján a krém és extra minőségű ruházatot és teríti azt a kiskereskedők között.

A hölgy az alábbi szisztéma szerint értékesít, melyet igen egyedinek találtam, ezért érdemesnek tartottam külön is leírni. A boltjában 8 méter vállfasoron tartja azt az árut, amely kb. az utolsó egy hónapban került a vállfára, egy másik 8 méteres soron tartja azt, amely már több mint egy hónapja itt van, végül a harmadik 8 méteres vállfasoron a még ennél is régebbi ruhái vannak fent. Idő szerint csökkenő rendszerben kilós áron vannak értékesítve a ruhák (kilós bolt). Van még egy rövid 2 méteres vállfasor is, amelyen az akciós áruk kaptak helyet. Ezek a vállfasorok a bolt közepén helyezkednek el két sorban és kényelmesen körüljárhatók. Az egyik fal mellett van még egy dupla vállfasor, melyen a kabátok kaptak külön helyet.

Ezen kívül kisebb 1 m2-es ládákban – 4-5 db van ilyen a boltban -, ömlesztett áruként olcsóbb, de krém-extra felsőket, sapkákat, zoknikat, stb. tart. A fogyás szerint vannak pótolva, akár naponta a ruhák a vállfákon és a ládákban is.

Az egész boltberendezés nagyon igényes, olyan mint egy stílusos butik. Nagyon szellősen elrendezett. A hölgy elmondása szerint évek óta ugyanaz a vevőköre, akik nagy része hetente akár kétszer is benéz hozzá. A településen egyébként rajta kívül még 4-5 turi működik, de az övé a legrégebbi.





Példa 20:

Fürdőváros főterén lévő bolt, mely kb. 50 m2-es. A bolt teljes készletét extra-krém ruhák adják, melyeket előre leválogatottan vásárolnak a nagykereskedésekben. Egyetlen terméket kivéve, amely az első osztályú póló, attól függően, hogy hideg vagy meleg évszak van, hosszú vagy rövid ujjúakat árusítanak. Ezt a terméket 500 kg-os préselt állapotban szerzik be, elmondásuk alapján 10 év alatt már a 4. kereskedésből, ugyanis volt, aki megszűnt és volt, akinél a minőséggel voltak bajok. Egy 4 órás alkalmazottjuk van, aki a teljes munkaidejében ipari vasalóval vasalja ezeket a pólókat. Egységesen egész évben 300 Ft/db áron, egy rácsos kosárban vannak ezek a pólók a boltban, melybe naponta átlag 40-50 db újat kell tenniük, mert ennyi a fogyás. Ez a termékük, annyira kelendő, hogy van olyan vevőjük, aki hetente többször is benéz hozzájuk, hogy átnézze az új választékot. Évente 5-7 bálát kell vásárolniuk, de nem kerül be mindegyik póló a boltba, mert minden bála kb. 15-20%-a nem éri el az I. osztályt. Ezekből a darabokból géprongy lesz.





Remélem ezek az üzleti minták segítettek mindenkinek, hogy ott ahol él, vagy ott, ahol meg szeretné nyitni saját boltját, melyik üzleti modellt lenne a legcélszerűbb használni.

Jó vállalkozást kívánok mindenkinek!

























Ajánlott nagykereskedések:



Boltrakész Használtruha Nagykereskedés,

SzentendreAngol, amerikai és nyugat európai válogatások - közzel BudapesthezA közzel 160 m2-es raktárban széles kínálattal és vevőbarát szortírokkal várunk minden kedves vásárlót! Boltindításhoz is megfelelő mennyiségű készlettel rendelkezünk!Nálunk a minimumvásárlás csak 6 kg! Rendeljen telefonon több termékünkből összeállított próbacsomagot és a posta kiszállítja Önnek!Szaktanácsadás. indulásnál segítség. Kiszállítás az ország egész területére.

 



Telefonos időpont egyeztetés: 30-505-2443

Cím:2000 Szentendre, György utca 8.

E-mail: boltrakesz@gmail.com

Honlapwww.boltrakeszhasznaltruha.hu

 

…………………………………………………………………………………………………..

USA-TEX Nagykereskedés, Budakalász

Új és használt ruhák a tengerentúlról

 

Cégünk egy amerikai-kanadai gyűjtőcég kizárólagos magyarországi forgalmazója.  

Az áru nem préselve, hanem egyenként hajtogatva érkezik, így felbontás után rögtön vállfázhatóak.

A zsákokban nagy arányban találhatóak márkás darabok (Tommy Hilfiger, Adidas, Nike, GAP, Guess, Old Navy, American Eagle, Abercrombie & Fitch, J.Crew, Banana Republic, Isaac Mizrahi)

 Legfőbb előnyünk a kitűnő ár-érték arány: ezt bizonyítja, hogy tízből nyolc kiskereskedő vásárol az áru megtekintése után. 

Árban és minőségben is széles kínálattal állunk rendelkezésükre, így minden kiskereskedő megtalálja nálunk a neki megfelelő árut.

Címünk: 2011 Budakalász, Sport u. 1.

Telefon: Gimes Endre: +36-30-951-4833, 

Gimesné Letanóczki Rita: +36-30-996-4602

E-mail: 

www.usa-tex.hu........................................................................................................



Adamtextiel Használtruha Nagykereskedés,

Szentes

150.000 Ft felett, Magyarországon ingyenes kiszállítás!

 

    Hollandia és Anglia egyik vezető használtruha feldolgozó és értékesítő partnercége vagyunk szentesi központtal.
   Minden termék raktáron, átlátszó zsákokba csomagolva, már 15 kg-os kiszerelésben is!

Nagykereskedési lerakataink:

Szentes, Telefon: +36 30 469 53 66, Üzletkötő: Horvát Csaba +36 30 692 85 83 

Pécs, Üzletkötő: Márki Krisztina +36-20-338-46-76

Komárno: Ul. Damjanichova 477/1, Üzletkötő: Erika Banziová 00421917/ 846 141

Honlap: www.adamtextiel.com/hu/



 

Webáruház készítés